Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

III. A bajomi uradalom tartozékai között Szovát viszontagságos sorsa 1605-ben sem ért véget. Az akkori birtokostól Barcsai Jánostól 1607 őszén a várat és tartozékait erőszakkal elfoglalta miskolci Nagy András hajdú fó'kapitány. Ez kitűnik Barcsainak 1608. augusztus 21-én Báthori Gábor erdélyi fejedelemmel kötött egyezségleveléből. 1608. június 13-án kelt az oklevél, melyben Bajom várát és az uradalmat a fejedelem Nagy Andrásnak adományozta. Az 1609. évi összeírásban Szovát részbirtoka így az ő földesurasága alatt szerepel.

78 A bajomi uradalomban Szovát részének is földesura Nagy András 1611 nyarán szembefordult Báthorival. 1612 tavaszán már török segítséggel a fejedelemséget magának akarta megszerezni. Báthori ezután küldte Bajom vára ostromára Némethy Gergely korábbi hajdúfőkapitányt, a székelyek főkapitányát. Nagy András a menekülést választotta, sokáig üldözték. Bár a szolnoki és budai pasákkal is tárgyalt, Báthori menlevelet adott neki és visszatért Erdélybe. Hamarosan újabb összeesküvést szőtt Ghéczy Andrással. Ezért a fejedelem lefejeztette. Nem szól adatunk arról, hogy Némethy a bajomi vár elfoglalása után intézkedett volna az uradalmi tartozékokról, így Szovátról is. Az itteni részbirtok hasonlóan Derecskéhez mindig értékes volt Bajom földesura számára. A vár pedig az 1560-as évektől egyre fontosabb lett Erdély védelmében. A fent előadottakkal egyidőben történt, hogy 1611 őszén Bosnyák Tamás füleki kapitány bevette a várat I. Rudolf részére. Nagy András panaszolta, hogy még az ő jövedelmét szolgáló debreceni harmincadot is lefoglalta. Bosnyák azonban Diószegnél vereséget szenvedett, a vár és uradalom újból Nagy Andráshoz került. Láttuk, Bosnyák Tamás a második férje volt Bajoni Zsófia második házasságából származó leányának Kenderessi Máriának, az uradalom törvény szerinti örökösének. Vajon Bosnyák akciója mögött személyes érdek is állott? Báthori 1613 első felében a hozzá haláláig hűséges Lónyai Farkasnak adományozta élethossziglan a bajomi várhoz tartozó Bajom, Nagyrábé, Kisrábé, Dancsháza, Rétszentmiklós, Mezőszentmiklós, Szerep, Szovát és Derecske adó és dézsmajövedelmeit. Báthori ellenzéke - köztük Bethlen Gábor is - tovább folytatták praktikáikat, hogy megszabaduljanak a fejedelemtől. Végül is Báthori Gábort hajdú katonákkal Ghéczy gyilkoltatta meg. A hintójában ült Lónyai Farkas is, aki halálos sebet kapott.

79 1614-ben a bajomi váruradalom - keretében Szovát része is - földesura Lónyai György, 1615-ben pedig vitkai Kákonyi István volt. Szóltunk fentebb a bajomi vár fontosságáról, így nem meglepő, hogy János Zsigmond óta a fejedelmek ide hoz78 Károlyi család oklevéltára. i. m. IV. 34-35. és 41-43. Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. 67. Lukinich i. m. 346. 79 Rácz i. m. 111-113. Nagy Iván i. m. VII. 158., 163-164. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp. 1984.151-152. 450 C^