Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

rétébe, a Bajoni család bajomi várának tartozékai közékerült. Jegyezzük újból meg, hogy Szovát a szomszédos Derecskével a legértékesebb bihari tartozékok voltak. A harmadik birtokos 1503-tól a debreceni plébános 18 jobbágyportán, zálogjogon özvegy Szepesi Mihálynétól. 1579 tavaszán az egyház ezt átadta a városnak s erre az erdélyi fejedelem 1581 nyarán adománylevelet adott. Ezt a szováti papszert a Szepesi család több tagja tíz éven át perelte, végül 1591-ben 125 magyar forintért eladták a városnak. Debrecen már 1581-ben zálogba vett további nyolc szováti jobbágy telket is Szepesi János unokájától Tarkányi Jánostól. A Szepesi családban - az 1461. évi birtokosztály Szepesi László és Szepesi Imre főágainak leszármazottai - 1540 után egyre-másra értesülünk leánynegyedek kiadásáról, a Szepesi lányok házasságkötéseivel a családba kerültek és gyermekeik, majd unokáik sokszor peres igényeiről. így osztódott meg az 1590-es évek végéig szováti vagyonuk (hasonlóan a Szepesiek többi falujához és pusztabirtokához!) a Tárkányiak, a rozsályi Kunok, a Kerepecziek és révükön a Szriteiek is, a szántói Becskiek, a Bocskaiak, a Görbediek, révükön az Uraiak is, a Bogátiak, révükön a Kálnásiak is és örökösödési szerződéssel a nem vérrokon Bogdányiak közáttBajoniak szováti része a bajomi vár és uradalma sorsával fonódott össze. Láttuk, az 1552. évi dicalis összeírás szerint az uradalom bihar-békési birtokai egy kézen voltak, a Bajoni Ferencen. A szabolcsi tartozékok voltak anyja özvegy Bajoni Benedekné Bodó Anna földesurasága alatt. Ferenc halála után 1556-tól öccsei István és János a földesurak. Már özvegy anyjuk kereste a kapcsolatokat mind Habsburg Ferdinándnál, mind Izabella királynénál és fiánál János Zsigmondnál. Végül is István a Habsburg-oldalon tűnik fel, öcscse János pedig 1561 vége táján a nagyszülői Ráskai-Bodó birtokok miatt a Dunántúlra költözött. Hamarosan Zrínyi Miklóshoz állt be Szigetvárra hadi szolgálatra. István 1565 őszén halt meg, következő év nyarán János Zsigmond elfoglalta a bajomi várat. Bajoni János a szigetvári kitörésnél hősi halált halt. Az uradalmat végrendeletében húgára özvegy Pásztóhy Jánosné Bajoni Zsófiára és gyermekeire hagyta. De a várban benn ült János Zsigmond kapitánya Csukath Péter, az uradalomra pedig adományt kapott Bebek György. így lettek a falvakban - egész és részbirtokokon - halála után özvegye, majd két leánya somlyai Báthori István váradi kapitány felesége és Kendi Ferencné földesurak. Úgy véltük, hogy teljes birtokfosztás nem érhette a kétszer is újból férjhez ment Bajoni Zsófiát, mert a legtöbb birtokon - köztük Szovát is - az 1570-80-as években az ő nevében és különösen is harmadik férje Serényi Mihály nevében intézkedtek az uradalmi tisztek. Szovátot a tizenöt éves háború indulása után nyomban nagy pusztulás érte, de az 1594. évi urbárium mégis bizonyítja, hogy az életben és vagyonban való súlyos veszteség után is nem lett Szovát sem teljesen néptelen. Báthori Istvántól 1594-ben unokatestvére Zsigmond erdélyi fejedelem a bajomi uradalmat elvette. így találkozhattunk szováti részbirtokosként is 1598-tól néhány évig báró Tannhausennel. A faluban csak néhány jobbágycsalád húzta meg magát - mint sok más helyen az élet lángja csak pislákolt. 1% 449