Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

mondottak. Örökösi jogukat fenntartották, mivel az 1503-ban a debreceni plébánosnak Szepesi Mihály özvegye által elzálogosított részek minden utólagos fizetség vagy vételár nélkül kerültek Debrecen városhoz. A megindult birtokperben 1583. évre tűztek ki újabb tárgyalást, de a Szepesiek vagy ügyvédjük nem jelent meg. Ez a per az 1588. évi tanúkihallgatások után még három évig folytatódott. Végül is 1591-ben a Szepesi családbeliek a váradi káptalan eló'tt a perben használt irataikat semmisnek nyilvánítva 125 magyar forintért örökáron eladták a szováti „papszert" Debrecen városának.

63 Szepesi István egyik unokája - endrédi Szepesi János leánya Petronella - Tarkányi Gáspár felesége lett. Fia János 1581-ben öröklött részeit négy faluban - köztük Szováton nyolc jobbágytelket - és két pusztabirtokot 300 magyar forintért elzálogosította Debrecen városának.

64 A XV. századi birtoklástörténetnél tárgyaltuk Szepesi László alkormányzó hét gyermekének 1461. évi osztályos egyességet. László főága mellett az egyezkedő másik, Imrétől leszármazó főágból Szepesi Sebestyén fia Kristóf 1572-ben szerződést kötött a távoli rokon Bogdányi János fia Györggyel szováti, szepesi, ebesi, paci illetve bogdányi és henyei (Hene, M. Gy.) birtokrészekről. Ezek Kristóf halála után, mivel örököse nem volt, a Bogdányiakra szálltak.

65 A bajomi uradalomhoz tartozó szováti részbirtokot nem érintették azok a perek, melyeket Bajoni Zsófia folytatott, de 1587 nyarán Pásztóhy Zsigmond édesanyja nevében személyesen tiltakozott az egri káptalannál, mert somlyói Báthori Istvánné Bebek Zsuzsanna és Kendi Ferencné Bebek Judit korábban elfoglalták a bajomi várat. Élik tartozékai használt, holott Báthori Zsigmond fejedelem és I. Rudolf az uradalmat Serényi Mihályné Bajoni Zsófia és gyermekei birtokának ismerte el. Ugyanebben az ügyben Zsófia az év végén férje - ekkor már kassai kapitány megbízottja révén a váradi káptalannál is eljárt. Úgy gondolom, hogy teljes birtokfosztás ténylegesen nem következhetett be. A bajomi vár 1592-ben is az erdélyi fejedelem kezén volt. Az uradalom tartozékain - így Szováton is Zsófia illetve férje intézkedett tisztjei révén. 63 Herpay i. m. 316. - HBmL. IV.A. 1021/dl. Hiteles káptalani másolatok. 89., 93., 94., 95. sz. 64 Lásd a 47. számú jegyzetet és HBmL. IV.A 1021/d. 7. Hiteles káptalani másolatok. 72. sz. - A leleszi konvent egy 1586 telén kiadott bizonyságlevele mutatja, hogy a leszármazók számontartották a részbirtokokat is. Osgyáni Bakos Mihálly (felesége Bocskai Borbála, Bocskai Miklós és Tarkányi Erzsébet leánya) és fia Bakos György, másik részről vajai Ibrányi László és Bálint (Ibrányi Bálint és Proxith Sára fiai), akiknek Tarkányi Erzsébet volt a nagyanyjuk és Proxith János a nagyapjuk, haláluk esetére szerzó'dtek. Eszerint Bakos Mihály több más birtok között ebesi, szováti, szepesi és boldogfalvai részeit és Bodóháza valamint Pac pusztabirtokbeli részeit átadja az Ibrányiaknak, azok viszont a zemplénmegyei Lácza birtokot adják át. HBmL. IV.A 1021/d. 6. Kápt.más. 36. c. lelesz, 1586. december 23. Négy nap múlva a két család kölcsönös örökösödési szerződést kötött, lásd HBmL. IV.A 1021) d. 6. Kápt.más. 8. k. 65 HBmL. IV.A. 1021/d. 6. Konventi más. 8. g. Lelesz, 1572. július 4. H 443