Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

Kenderessy Boldizsár egri alkapitányhoz, de 1577-ben újból özvegy lett. 1580 végén vagy 1581 elején harmadszor is férjhez ment a Kábán birtokos boldogkői várkapitányhoz Serényi Mihályhoz. 1582. évi adatból kitűnik, hogy az erdélyi fejedelem nevében Csukath Péter a bajomi várnagy, a tartozékokban is intézkedik Serényiné és férje „beleegyezésével". Ez év nyarán Kálnási Jánosné Bogáti Anna Szepesi Anna férjétől Bogáti Istvántól született harmadik gyermeke - szováti és Pac pusztabirtokbeli részeket adott zálogba Csukath Péternek és Lénártnak.

61 A debreceni plébánost 1503 óta zálogjogon illető szováti jobbágytelkek 15601570-es évekbeli helyzetére vonatkozóan egy 1588. évi perből értesülünk. A tanúk kihallgatását Nagyenyeden folytatták. Literati Gáspár debreceni származású nemes, aki 1562-ben mint Török János földesúri tisztje a városban lakott, valamint Literati Máté váradi nótárius vallották, hogy 1562-ben a szováti „papszert" Méliusz Juhász Péter, majd utóda Bálint pap bírta haláláig. Ezt 1579 tavaszán Gönczy György református pap vallotta - 1588-ban is ő volt a debreceni pap - amikor is szabad akaratából a váradi káptalan előtt lemondott a szováti birtokrészről és annak minden jövedelméről, amelyet Debrecen városa adományából használt. A káptalan előtt vele együtt jelent meg Nagy Péter esküdt, aki a birtokjogot ünnepélyesen visszavette. Kitűnik a tanúvallomási jegyzőkönyvből, hogy Gönczy ellen a szomszédos szepesi(?) földesúrnő özvegy Bebek Györgyné indított pert két szökött jobbágya miatt. Gönczy úgy gondolta, hogy ha a részbirtok Debrecen városáé, akkor a jobbágyokat nem kell kiadni. Hiszen a város régi kiváltsága, hogy a földesuraikkal szembeni tartozásaikat kiegyenlítő jobbágyokat, ha beköltöztek, nem kell kiadni. Bihar vármegye törvényszéke Gönczy birtokátvallását ürügynek tekintette, így kötelezte őt a két jobbágy kiadására. 1581. május 8-án Báthori Kristóf erdélyi vajda, aki a lengyel királlyá választott Báthori István nevében igazgatta Erdélyt, a szováti birtokot Debrecen város communitásának adományozta, mivel az egyház kárpótlásául vállalta a város a szegények tartását és gondozását.

62 Május 21-én a váradi káptalan kitűzte a beiktatást, de Szepesi Sebestyén két fia Ferenc és János, leánya Sára Csepreghy Gáspárné és másik leánya Katalin ellen 61 HBmL. IV.A. 1021/d 13. Kamarai másolatok. 44.1573. június 5. Eperjes. Ferenczffy június 8án írt levelet Zsófia asszonynak Egerbe: Károlyi család oklevéltára. III. 396. - HBmL. IV.A. 1021/d. 9. Kápt.más. 95/63. 1582. augusztus 30. Lelesz. A konvent bizonyítja a zálogba adást, mely még kiterjedt Pohárnok Miklós Nádudvar és Sziget birtokainak részeire is, öszszesen 500 magyar forint értékben. 62 Herpay i. m. 314-315. - özvegy Bebek Györgyné Patócsy Zsófia férje és apósa Bebek Ferenc 1556-ban Izabella és János Zsigmond mellé álltak. A királyné Bebek Ferencet a rendi ellenzék két vezérével Kendi Ferenccel és Antallal 1558 nyarán vizsgálat nélkül kivégeztette. György Ferdinándhoz pártolt. Később megint János Zsigmondhoz, 1565-ben főkapitánya volt. 1567-ben halt meg. Özvegy Bebek Györgyné 1583-ban halt meg. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Első kötet. (Pest, 1857.) 261-262. és Kilencedik kötet. (Pest, 1862.) 155-156. 442 ^