Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

Nyilván a zálogbirtok megszerzésekor Szepesi László csatolta át a falut Bihar­ba, ahová Szepes falu mindig tartozott. Zoltai Lajos ennek az oklevélnek alapján gondolta, hogy az 1355., 1357. és 1368. években adatolt Keserűegyház nevű Szo­váti-ak kezén volt birtok váltott nevet egyházának védó'szentje nyomán Boldog­asszonytelekére. Az elnéptelenedett, pusztabirtokká vált falvaktól függetlenül ilyen névváltásra jó példa, hogy a Debrecen-i Rophoin bán által 1299-ben végle­gesen megszerzett Torna neve a XIV. században Boldogasszonyfalvára változott. A XV. században pedig Boldogfalvának nevezték. Keserűegyház és Boldogasszony­teleké azonossága azonban nem teljesen eldöntött. Szovát további sorsa a Szepesi-birtokokkal együtt alakult. A Szepesi család 1461 őszén osztozott meg az ősi és szerzett falvakon és pusztabirtokokon Sza­polyai Miklós választott bíró előtt. Az egyik ág néhai Szepesi László fiai: Illés vá­radi kanonok, Péter, István. Demeter és Miklós (mindnyájan szerepeltek egy évvel korábban a Szováti család­dal történt egyességnél) Adviga és még egy lány, a másik ág Szepesi Imre és két fia János és László. Szepes, Ebes, Pac és Szovát birtokokat két egyenlő részre osztották. Boldogasszonyteleke és Tölösteleke része Fancsikai Miklósnál és Szováti Mihály­nál (?) volt zálogban, így úgy rendelkeztek, hogy ha kiváltják, szintén két egyenlő részre kell osztani, a kiváltó fél által fizetett összeg megtérítése után. Gömörő pusztabirtok fele részét és Szepesi Jánosnak azt a paci részbirtokát, melyeket né­hai Szepesi László zálogjogon birtokolt, vissza kell adni Szepesi Jánosnak. 35 Az 1460. évi Szepesi-Szováti egyesség és az 1461. évi fent ismertetett birtok­megosztás között valami ellentmondás és tisztázatlanság mutatkozik. Fancsikai Miklós és Szováti Mihályné valamint leányai az akkor elnyert peres részeket csak zálogba kapták vissza? 1461-ben miért szerepel Szováti Mihály? Jelenleg ismert adataink ezt nem világítják meg. Különösen is azt, hogy a Szováti atyafiság tény­legesen hányad részét birtokolta Szovát falunak. 1471. évi adatunk fontos részben a korábbi birtoklás- és családtörténet homály­ban maradt kérdéseinek megvilágítására, részben azért, mert Szováton új nagy­birtokos család jelent meg. 1461-ben Fancsika falu egyik birtokosa az a Miklós, akinek a felesége Szováti Mihály Margit nevű leánya. A Szepesiek Boldogasszony­teleke és Tölöstelek birtokról úgy szólnak egy évvel később, hogy azok részben Miklósnál vannak zálogban. A szomszédos Pac-on birtokos Szepesiek viszont va­lamikor a XV. század közepén részt szereztek Fancsikán. Ezt bizonyítja, hogy II. Ulászló 1495. szeptember elején kelt parancsában a leleszi konventet bízta meg tartson vizsgálatot Szepesi Mihály és Szepesi Péter fia Tamás panaszára, mivel unokatestvére Szepesi Demeter a fancsikai birtokot elfoglalta, szepesi földjükből szintén kiszakított és szováti jobbágyaikat elfogta és az őket illető kilencedet elvet­35 1461. október 15-én Nagybányán kiadott oklevél hiteles másolatát lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár. XV.l. Oklevél másolatok. 211. Káptalani másolatok 76. 430 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom