Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

Szepes, Pac és Ebes közt fekvő vitatott földeket. Az ügy vizsgálatát a kormányzó a váradi káptalanra bízta. Az egyik kijelölt királyi ember Szovát-i Mihály volt.

32 1457. február végén pedig az egri püspöki vicarius hat plébánost utasított törvényes eljárásra Tornai Szilveszterné ónodi Czudar Zsuzsanna birtokperében Telegdi Miklós és társai ellen. A hat plébános egyike a szováti volt, sajnos nevét az oklevél nem írta ki.

33 Az 1440-es évek végén vagy az 1450-es években Szepesi László - 1449-ben budai várnagy, az 1446-ban kormányzónak választott Hunyadi János alkormányzója volt 1452-ben - a Szováti családtól zálogba vett részeket Szováton, Kábán és Boldogasszonytelke pusztabirtokon 60 arany forintért. Kitűnik ez az 1460 nyarán a váradi káptalan előtt kötött egyességről szóló oklevélből. Szepesi László fiai: Illés az egyházjog doktora, Péter, István, Miklós és Demeter nevében is egyességet kötöttek Fancsikai Miklóssal néhai Szováti Mihály Margit leányának férjével és Szováti Mihály özvegyével, Márta asszonnyal, leányai Katalin, Ilona és Magdolna nevében is a szováti, kabai és boldogasszonytelki részekért régóta folyó perben. Szepesi László a peres részek felét átadta Fancsikai Miklósnak, valamint Márta asszonynak és leányainak. Azok pedig örökre Szepesi Lászlónak adták a korábban zálogként kezén lévő részeket. Özvegy Szováti Mihályné és leányai ugyanakkor az őket ezekből a részekből illető menyasszonyi ajándékról, hozományról és leánynegyedről lemondtak. A felek magtalan haláluk esetére kölcsönös örökösödést ismertek el. A korábbi hatalmaskodásokért, kártételekért kielégítést nem kértek és az ezekre vonatkozó okleveleiket érvénytelenítették.

34 Az egyezségből következtethetjük, hogy részbirtokokat Szováti Mihály adott zálogba, aki 1460-ban már nem élt. Négy leánya közül csak egyet említenek férjezettnek, Margitot Fancsikai Miklós feleségét. Fia bizonyosan nem volt, hiszen akkor egy ilyen birtokperben szokásosan nem özvegye és hajadon leányai valamint veje kötöttek volna egyezséget, hanem az egyenesági fiú örökös. Nem lehet elírás, hogy az oklevélben Szovátot Bihar vármegyében fekvőnek jelölik. 32 Hunyadi János parancsa a váradi káptalanhoz. Buda, 1452. október 3. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. IV.A. 1121/a.Meo.33. Eredeti diploma.- A panasz Szepesi László alkormányzó füle hallatára történt. A hatalmaskodók: Szepesi Ábrahám két fia: László és István, Szepesi Imre fia János, és Szepesi László Mihály nevű testvérének a fia László. Tettüket Zsigmond király halála után követték el, feltehetően 1438 kora tavaszán. A Szepesiek 1435-ben és 1436-ban is jogtalanul elfoglalva tartottak Debrecenhez tartozó birtokokat. 33 Körtvélyesi András püspöki vicarius 1457. február 22-én Egerben kiadott oklevele. A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idó'sebb ágának okmánytára. I-XII. (Szerk. Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammer Ernő, Lukcsics Pál, Pest, Bp. 1871-1931.) IX. 544-552. 34 A váradi káptalan 1460. július 6-án kiadott oklevelét Mátyás király 1469. december 4-én kelt Bajomi Istvánnak adott privilegiális oklevele foglalja magába. Szabó Károly: Az Erdélyi Múzeum eredeti okleveleinek kivonatai (1232-1540). Harmadik közlemény c. alatt. = Történelmi Tár 1890. évf. 110-111. a 326. és 356. regesták. 428 C^