Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

^zovát a XVIII. századig Az erődített templom története Hajdúszovát - korábban Szovát - múltjával először Kiszelák Sándor foglalkozott az 1876-ban alakult Hajdú vármegyéhez csatolt szabolcsi és bihari településekről írt összefoglalásában. Rövid ismertetése a XVI. század közepétől 1839-ig terjed. Előtte Szűcs István közölt Szovátra vonatkozó szórványos adatokat az 1871-ben megjelent háromkötetes Debrecen történetében.

1 A falu középkori, majd későbben a XVI-XVIII. századi történetéről is, 1904-től Zoltai Lajos írt több tanulmányában és könyvében.

2 Az 1936-ban kiadott Ismeretlen részletek Debrecen múltjából című utolsó nagy összefoglaló munkájának második részében pedig levéltári források alapján részletesen feldolgozta a debreceni egyház majd a város szováti birtokosságának történetét.

3 Már most jegyezzük meg, hogy 1909. tavaszán Szovát határában két helyen is folytatott ásatást.

4 Kutatásainak eredményeit azonban - nem csak Szovát vonatkozásában - hiába keressük az 1937-ben megjelent Hajdúvármegye és Debrecen 1 Hajdúmegye leírása. (Szerk. Varga Geyza, Debrecen 1882). Az első részt követő függelék. A Szabolcs- és Biharmegyéből Hajdúmegyéhez átcsatolt községek nevezetesebb történeti mozzanatai, írta: Kiszelák Sándor. - Szovátot lásd a 122-123. oldalakon. - Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme. I—III. (Debrecen, 1871). 1.219. II. 371., 372., 469., 470., 490. és 495. 2 Zoltai Lajos: Debreczen és vidékének urai az Árpádkor végén és az Anjou-korban, 1200-1400 közt. (Debrecen, 1904). Szovátot lásd 3., 37., 38., 40. - Uő: Birtokos nemes urak és jobbágy népesség Debreczen város és Hajdú vármegye területén a XVI. század második felében. = Debreczeni Képes Kalendáriom VIII. évf. (1908). 101-115. Szovátot lásd 107,108,109,110 és 111. - Uő: Debreczen sz. kir. város határának kialakulása és birtokainak megszerzése. (Debrecen, 1917). Passim. - Uő: Települések. Egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV-ik századokban. (Debrecen, 1925). Szovátot lásd 55-56. 3 Zoltai Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. 1. Debrecen élete a XVII. század eleji főbírói számadások tükrében. - 2. Debrecen határának kialakulása és birtokainak megszerzése. 3. Debrecen határperei a Hortobágyi puszták történetével kapcsolatban. (Debrecen, 1936). Szovátot lásd 103., 106., 109-112. 4 Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról. (Összeállította Zoltai Lajos, Debrecen, 1910). 15. És Uő: Debreczen szab. kir. város múzeuma. Az első tíz esztendő. = Archaeologiai Értesítő XXXV. évf. (1915). 131. Mindkét idézett helyen Zoltai beszámolt az 1909. április 1-3. napokon Hajdúszováton folytatott ásatásról. A Kösély partja melletti Hegyeshatár-halmon Árpád-kori sírt „ezüst gyűrűvel" és lovas sír nyomait, a Kösély és az Ürmös ér kőzött a Bábistó laponyagon honfoglaláskori sír edényét találta. 418 ^