Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

megismert ősi népességéhez viszonyítva és mutatja, hogy az 1550-es és 1570-es évek között a népesség közel 1/3-a cserélődött ki A népesség jelentős apadásáról még egyáltalán nincs szó az 1570-es években sem. A portaszámok csökkenése ugyanis a jobbágyság fokozódó elszegényedésének eredménye, tehát az 1570-es évektől mind több családot kell egy portához tartozónak vennünk. Ugyanakkor a bizonytalan körülmények arra is lehetőséget adtak, hogy sok jobbágy vonja ki magát az adózás terhe alól. Ez is oka bizonyára az 1572. évi defter és az ugyanazon évi, illetve két évvel korábbi, valamint 2 évvel későbbi dézsmajegyzékek névsorai eltérésének. Két településünk tényleges demográfiai, egyben gazdasági helyzetét is mutatják a számsorba állított portális összeírás, defter, és dézsmajegyzék adatok:

144 Év 1572 1574 1576 porta 1586 Év porta defter | dézsma dézsma 1576 porta porta | dézsma Polgár 57 84 73 (9) 65 (13) 30 47 55(11) Szentmargita 29 100 | 103(8)* 83(15) 26 26 114 (50) | * 1570. évi adat. - A dézsmafizetők rovatában a zárójelben a keresztény pénzt fizetők száma áll. Látjuk tehát, hogy Polgáron a dézsmajegyzékek alapján a népesség lassú csökkenése mutatkozik 1572 után, Szentmargitán viszont jobban szembetűnik a jobbágyság gazdasági erejének hanyatlása. A kereszténypénzt fizetők száma ugyanis túlnyomóan az azévben terméssel nem rendelkezőkből került ki. Szentmargitán vagy a jobbágyság elszegényedése nagymértékű, vagy 1583-ban érte csapás, pusztulás, mert 1583. végén, amikor másik török hűbérbirtokosra írták át a falut, évi jövedelme csak a kb. 10 házas helységeknek megfelelő 500 akcse volt.

145 A fenti adatsor által összefogott 15 év alatt a két falu népességének kontinuitása a családnevek alapján végigkísérhető. Polgáron az 1574. évi dézsmafizetők között 52 családnevet találunk. Ezek közül 32 később és 1588-ban is szerepel. Tehát 20 családnév „tűnt el" a másfél évtized alatt. Igen fontosnak tartjuk viszont az alábbi arányszámot: az 1574-ben és 1588-ban egyaránt megtalálható 32 családnévből 21, tehát több mint 62% a falu ősi, a XVI. század elején már név szerint kimutatható családjai közé tartozik. Ugyanakkor az 1574. után „eltűnt" 20 családnévből 11, tehát 50% az olyan, melyek már 1556-ban is szerepeltek. Szentmargitán az 1574. évi dézsmafizetők között 46 családnév szerepel. Ezek közül 38-at találunk meg később és 1588-ban is. Tehát 8 családnév „tűnt el" a vizsgált időszak alatt. A 38 családnév között, melyek másfél évtized alatt megőrződtek 22-t, 144 Lásd Veres M. i. m. 10., 12., 24. és 26. és Sugár i. m. III. rész. Polgár és Szentmargita gabona- és báránydézsmajegyzékei. 145 Velics-Kammerer i. m. II. 561. 410 ^