Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig
tik az adatok Bebek Ferencet a szendrői vár urát, várnagyait és csegei tiszttartóit. Sokat szenvedtek a margitai jobbágyok Serédi Gáspár tokaji kapitánytól, aki 1530 után Ferdinándtól hatalmas birtokokat kapott, s mint pródi földesúr volt Szentmargita szomszédja. Ő és Bebek foglalták el 1529. novemberében Ferdinándnak Eger várát. A kalandos sorsú Bebek köpenyegforgatásai a két király között, fegyveres birtokfoglalásai, hatalmaskodásai jól példázzák a korszak nagybirtokosának jellemző' típusát. Horváth András tokaji várnagyot és a jó hazafi Varkoch Tamás egri várkapitányt is ott találjuk a káptalan szentmargitai jobbágyaival erőszakoskodók sorában. 1534-ben a tokaji várnagy „urának kifejezett megbízása és parancsa" nyomán - amint a feljegyzés írja - ráküldte a falura fegyvereseit, akik két (!) jobbágytól több mint kétszáz (!) jószágot vittek el. Ezek közül Horváth tizennyolcat kiválasztott és megtartott, a többit pedig 130 forint váltságdíj fejében adta ki. Ugyancsak ebben az évben Horváth fegyveres szolgái Szentmargitáról több mint ezer marhát hajtottak el Tokaj várába és csak 41 forint váltságdíjért adták vissza. Ennek az esetnek a megörökítésénél jegyezték fel, hogy a várnagy emberei már korábban és többször is megtették ezt. Az elrabolt jószágokat csak váltságdíj ellenében szolgáltatták vissza. Megtudjuk, hogy egy János nevű margitai jobbágytól két ruhát is elvittek 12 forint értékben. 110 1538-ban Bebek Ferenc szendrői várának fegyveresei törtek rá Szentmargitára. Megölték azt az útjukban talált két fiatal jobbágyot, akik a csegeiek jószágait őrizték a karám körül. A faluból három jobbágyot elraboltak és Szendrő várába hurcolták. Lázay István várnagy addig nem engedte őket szabadon, amíg egyikőjüktől 20, egy másiktól pedig 13 arany váltságdíjat ki nem csikart. Ennél a támadásnál Sólyom Mihálynak egy négy forint értékű lovát, Bolgár Tamásnak pedig 20 forint értékben négy lovát hajtották el. 111 1544-ben, amikor Csege és Szentmargita között egy vitatott határrész ügyében a helyszíni vizsgálathoz a tanúk már ki voltak rendelve, Bebek két tiszttartója és emberei a határjárást megzavarták. A megjelentek ugyan már esküt tettek, hogy a két falu között a határ a Vida halma, Határ halom és Szolkó halom volt (Wyda halma, Határ halom, Zolkw halom), de a határjeleket elhányatták, kényük-kedvük szerint húzták meg a határt és Pólyik Pál, Szél Benedek és Sólyom Mihály margitai jobbágyok szántóföldjeit a csegei határhoz csatolták. Amikor azok jogosan a gabonájukat aratni és hazaszállítani akarták Bebek fentebb szereplő familiárisai rájuk rontottak, a termést maguknak követelték és 30 forintot zsaroltak ki tőle. A határ erőszakos áthelyezésekor elhajtották a margitaiak jószágait is, s később azokat csak kialkudott 30 forint váltságdíjért ad110 Kandra K. i. m. Adatok. III. 117., 118. - A két tehetős jobbágy Török János és Ferenc Antal volt. 111 Kandra K, i. m. Adatok III. 116-117. és 119-120. - A megölt két pásztor Német Bálint és Tar Márton. Az elhurcolt jobbágyok a már szerepelt Török János és Bán Benedek, valamint Baranyai János. 396 fo
