Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

egri káptalané, de a dézsma a püspöki jövedelmekben szerepel. Szentmargita 78 kepe gabonát, 26 kepe árpát Polgár pedig 57 kepe gabonát és 37 kepe árpát adott dézsmába. A feljegyzett falvak tizedjéből látjuk, hogy csak Bűdön volt nagyobb a tizedköteles gabonatermés.

102 Fenti adatainkból bizonyos fény esett a két falu gazdálkodására, az allodiális rendszer terjedésére, az állattartás, ezen belül is a juhászat kiemelkedő fontosságára, és a halászó helyek és halastavak nyújtotta nagy bevételre. Figyelemmel kísértük, hogy a XV. század második felében milyen tartósan ragaszkodott és pereskedett a káptalan az ősi birtok, Csősz „régi is érvényes" határainak megállapításáért és a birtokhasználatáért. Láttuk azt is, hogy vizsgált településeink egész vagy részbirtokként 1460 után a Hunyadiak kezére kerültek és debreceni uradalmukhoz tartoztak. Amikor Polgárt és Szentmargitát Bakócz Tamás az egri káptalannak adományozta, nem történt említés Csősz(egyháza) és Kékes (egyháza) prédiumokról, de Csegeszentmiklósról sem. Adatainkból arra következtethetünk, hogy 1520-ban az egri káptalan több régi birtokának - köztük Polgár és Szentmargita - megerősítését kérte a királytól. II. Lajos 1520. májusában elrendeli a budai káptalannak, hogy hiteleshelyi levéltárukban keressék meg az ezekre vonatkozó határjáró és más okleveleket. 1521. márciusában pedig az uralkodó utasítja a budai káptalant, hogy adja ki Szentmiklós falu (possessio Zenthmyklos) birtokba iktatási oklevelét. Pár héttel később jelentésükből kitűnik, hogy az egri káptalan részére Hunyadi Jánosnak az Egry Benedek Szentmiklósra és Polgáregyházára vonatkozó 1446. évi adománylevelének s a birtokba iktatásról szóló oklevelének a másolatát adta ki.

103 A káptalannak a fenti adatokkal jelzett törekvése időben egybe esik a Hunyadiak valamikori hatalmas kiterjedésű debreceni uradalma szétesésével, és célja a már kezükön levő Polgár és Szentmargita határos területeinek megszerzése. Valóban, 1521. június 1-én Lajos király örökös joggal a káptalannak adományozza Szentmiklós, Csősz és Kékesegyháza puszta birtokokat (praedium Zenth Myklos, Chewz, Kekoseghaza) teljes egészükben. Tíz nap múlva a beiktatás is megtörtént ellentmondás nélkül.

104 A három birtok határainak megállapításához fontos tudnunk, hogy kik voltak a birtokszomszédok. Szapolyai János erdélyi vajda mint tarjáni és mátai, Báthori András mint budi, Zeleméri Mihály mint tedeji, a Palkai és Pakosi család tagjai mint csegei, valamint a Halmosi és Szentiváni családok mint keszi földesurak. i°

2 Nyáry A. i. m. 665. 103 Sugár Reg. 63-66. 104 Csánki D. i. m. I. 539. és Sugár Reg. 67-59. - Ezeket az adatokat nem ismerve Papp József feltételezte, hogy Csegeszentmiklós egész határa Csegéhez került, mivel a Bajomiak, akik korábban Szentmiklós részbirtokosai voltak, a XVI. században csegei földekre tartanak igényt (Papp J. i. m. 29.) C^ 393