Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A debreceni erdőspuszták története 1945-ig
Szepesi Kata dédunokája, Becski László örökségét vették a debreceniek zálogba. Majd visszabocsátás után 1659-ben Becski Györgytől és Melith Györgyné Becski Zsuzsannától újra zálogolták. Az Olgyai család részbirtokát 1610-ben és 1634-ben örökáron vásárolta meg a város. A Bajoniaknak a család kihalása után losonczi Bánffy Gábor kezére jutott fancsikai részeit 1671-ben vették zálogba a debreceniek, majd a család magvaszakadtéval a királyi kincstártól zálogolták. A Szepesi részek örököseivel szemben a város a XVIII. század végén a zálogkiváltó pereket megnyerte. A zálogjog részben már el is évült s bizonyos részek már 1818 előtt örökvétellel Debrecené lettek. 1854 után a fancsikai erdőspuszta a polgárság tulajdonába került. Az elpusztult falu templomhelye a diószegi útfélen, az ún. Templomhegyen van. Alapjainak egy része még most is a földben rejtőzik. A középkori Fancsikába olvadt be az Árpád-kori Újlak falu határának nagy része is. Első okleveles említésekor 1219-ben papja egy pályi jobbágy ellen emel vádat. Feltehetően már akkor is, mint 1310-ben a Gutkeled nemzetségbeliek faluja. Az évben Gutkeled-nembeli Bereck és társai a birtokot Mihály ispánnak és rokonságának engedik át. 1347-ben Szalóksámson határleírásában Fancsika határosaként mint néptartó falut említik. Templomának védőszentje Szent János volt, mert 1411-ben mint pusztabirtok már ezen a néven szerepel Debrecen tartozékai között. A puszta másik része a Bajoniaké volt. 1456-ban és 1464-ben is pusztabirtokként említik, ekkor Fancsika részeként. Az elpusztult Újlak - Szent János falu belsősége és templomhelye Nagycsere legdélibb részén, a fancsikai erdőspuszta határszélén van. Nagycserén élő helynév volt a Szent János hegye, az itt talált sok téglatörmelék bizonyosan a templom falaiból származott. 1557-ben a debreceniek birtokjogát Izabella özvegy királyné megerősíti egy, a Fancsikán elterülő Latótelek nevű pusztabirtokhoz. Ennek összekapcsolása a XV. század közepén említett Lacóháza - Latóháza birtokkal nem bizonyított. A fancsikai erdőspuszta a XVIII. század végén alig több mint 3446 hold, ebből közel 1973 hold az erdő. Pac A történeti kutatás jelenlegi állása szerint Árpád-kori előzménye Natkfalva volt. Birtokosa Szepesi Natk. A falu 1291-94 között első alkalommal 22 és 10 kepe, másodszor 30 kepe tizedet ad a váradi püspöknek. Ezen a néven többször nem szerepel. Lehetséges, hogy Pac néven még mint a királyi birtok faluja keletkezett, s a Szepesiek a tatárjárás után telepítették újra. Pac mint személynév is előfordul, még a XV. század elején is. 1333-ban és 1334-ben Pac falu papja évi 6-6 garas pápai tizedet fizet. 1347-ben Pércsi Mike fiainak birtokmegosztásakor Pac mint Peres határosa szerepel. Határának elhelyezkedését pedig meghatározza, hogy 1352-ben Pacot határosnak írják Bánkkal. A falu birtokosai a XIV. században a Szepesiek. A XV. század elején részbirtokot szereztek Paeon a Szepesiekkel rokonságba került Pércsiek. C^ 3 7
