Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig
II. Endre 1234-ben Aba-nemzetségbeli Sixtus ispán fiának Demeter mesternek adományozott három, a bihari vártól és három az újvári vártól kivett földet. IV. Béla 1243-ban ezt az adománylevelet eró'sítette meg és írta át. Az abaúji várföldek Pély (Peel), Pata negyedrésze és Szurdokbénye. Pély kétségtelenül a későbbi Heves megyei faluval azonos. Határa a következő' vonalat követi: Oltuman nagy mocsárnál indul, Soly föld (terra), Holopy föld, Araka föld, Holmoy föld, Iwan föld a határosai, innen Szent György egyháza mellett fordul a határ, majd áthalad a nagy árkon, azután a kis árkon, északnak halad Endree faluhoz (villa) és „...inde tendit ad Palgar" innen tart Palgar-hoz, innen Weseque-hez, innen JBn-hez, azután Tyuld- hoz és innen vloazatér az előbbi nagy mocsárhoz. 22 Pély határleírásában szereplő' helynevek egy részét Borovszky is azonosította: Soly szerinte Saj, amit a Sajfok név őriz, Iwan a későbbi Jásziván, Wesequen pedig Hevesvezekény, Endree viszont Jászszentandrás. Palgar-t Polgárnak olvassa, de sem ennek sem a többi helynévnek a földrajzi azonosítását nem kísérelte meg. 23 Bizonyos viszont az, hogy eszerint a Tisza jobb partján, az Újvárhoz tartozott birtokok közelében is volt az Árpád-korban egy Polgár nevű falu vagy birtok. Erre vonatkozóan a XIV-XV. századból még nem ismerünk adatokat. Azt a feltevésünket, hogy a helynév értelmezéséből következően él Polgár nevű települések eredetileg várbirtokok voltak és szolgálónépek lakták, alátámasztja IV. László 1277. évi oklevele, melyben Buken nembeli Jakab ispánnak adományozza „...quandam terram castri Albensis, cocorum Zulgageuriensium etducatus Purgat vocatam, habitatoribus destitutam, sicut dicit, excepta terra nostra in eadem existenti..." - azaz a fehérvári vár, a szolgagyőri szakácsok és a hercegség Purgat nevű földjét az ott levő királyi föld kivételével. Az adományozás ezzel a kivételezéssel terra Purgat minden tartozékára vonatkozik és a király az adományozásról privilegiális oklevelet ígér. 24 A terra Purgat írott alak megőrizte és a legjobban mutatja az átvett középfelnémet 'purgaer' eredeti magyar *purgar hangalakját. A település neve 1426-ban Polkath, 1434-ben Palkarach, 1487-ben Polkarty. 25 Az elpusztult falu neve századokon át tovább élt. Vályi Andrásnál „Polgárd szabad puszta Pest Vármegyében", Lipszky, Nagy, Fényes földrajzi munkáiban mint Polgárdi pusztát (praedium Polgárdi) találjuk meg Pest-Solt vármegyében, Kalocsától keletre. 26 Ma Bács-Kiskun megye kiskőrösi járásában Kecel, Imrehegy és Császártöltés önálló tanácsú községek osztoznak valamikori határán. 27 22 Árpád-kori Új Okmány tár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. Közzéteszi Wenzel Gusztáv. VI. (Bp., 1867.) 545. és VII. (Bp., 1869.) 136. - A 'nagy árok' és a 'kis árok' megjelölés az ördögároknak vagy Csörszároknak nevezett szarmatakori földsánc-árok védmű itt áthaladó részére vonatkozik. 23 Heves vármegye. (Szerk. Borovszky Samu. Magyarország Vármegyéi és Városai. Bp., 1909.) 449. 24 Szentpétery I.-Borsa I. szerk. i. m. II. 2-3. füzet (Bp., 1961.) 182., 183. 25 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-III., V. (Bp., 1890-1913.) III. 343. 26 Vályi A. i. m. III. 110. Lipszky ]., i. m. 520. Nagy L. i. m. 251. Fényes E. i. m. III. 248. 27 Magyarország Helységnévtára 1967. Központi Statisztikai Hivatal kiadványa. (Bp., 1967.) 187.314,340. 372 ?J