Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és Szentmargita 1484–1612 között

gely a káptalan polgári jobbágyainak 34 ökrét hajtotta el, de a peres eljárás során azokat visszaadta és megegyezett a káptalannal.

14 A szomszédos földesurak illetve tisztjeik részéről az effajta erőszakoskodások az 1530-as évektől állandósulni látszanak. Sokat és sokszor emlegetik az adatok Bebek Ferencet a szendrői vár urát, a Szentmargitával szomszédos Csege (Chege) birtokosát, tiszttartóit és várnagyait. Sok zaklatást szenvedtek a margitai jobbágyok Serédy Gáspártól, aki 1530 után Ferdinándtól hatalmas birtokokat kapott. Mint Pród (Prood) birtokosa volt Szentmargita szomszédja. Ő és Bebek foglalták el 1529 novemberében Ferdinándnak Eger várát. A kalandos sorsú Bebek pártállás-változtatásai, erőszakos birtokfoglalásai, hatalmaskodásai jól példázzák a kor nagybirtokosának jellemző típusát. Horváth András tokaji várnagyot és a különben jellemes, jó hazafi Varkoch Tamás egri várkapitányt is ott találjuk a szentmargitai jobbágyokkal erőszakoskodók sorában. A határjárást végző személyeket fogságba ejtették, a határdombokat elhányatták és a határt erőszakosan megváltoztatták. 1544-ben is így történt a Csege és Szentmargita közötti Vida halma, Határhalom és Szolkó halom (Wyda halma, Határ halom, Zolkw halom) esetében. A margitai jobbágyok földjét elszántották, lovaikat, marháikat elhajtották, vagyonkájukat felprédálták. 1538-ban két jószágot őrző jobbágyot megöltek, rácsaptak a falura és több jobbágyot foglyul ejtettek. Voltak, akiket Szendrő várába vittek el és csak jelentős váltságdíj fejében bocsátottak szabadon.

15

1550. évi adatunk szerint viszont a káptalan polgári jobbágyai (de Polgár) ölték meg Bogáthi István két szolgáját a kisfaludi révnél.

16 Dobó István 1548 nyarától lett Eger vár kapitánya és mint provizor a püspöki vagyon kezelője. A széthullóban levő püspöki birtokokból neki kellett a vár és a püspökség fenntartásához szükséges anyagi eszközöket előteremteni. így mind a püspöki, mind a káptalani jövedelmek két harmadát a Tiszán való szabad átjárást és Észak-Magyarország védelmét akkor már egyedül biztosító vár megerősítésére és őrségének ellátására fordították. 1563-tól pedig a jövedelmek egészükben a kincstárhoz folytak be. Temesvár és Szolnok 1552-ben történt elfoglalásával Bihar megye és Szabolcs délnyugati részének hódoltatása is lépésről lépésre haladt előre. Az 1552. évi hadjárat után a védtelen falvak többsége erőszak nélkül, önként meghódolt. Vállalták a töröknek az adófizetést, jövendő sorsukat vélték így biztonságosabbnak. Szatmár, Szabolcs, Középszolnok, Kraszna és Bihar megyék nemessége 1552 novemberében Báthori András erdélyi vajdának panaszolta az ellenség szoros közelségét és a maguk védtelen állapotát.

17 Polgár és Szentmargita környékén az egri ostromra vonult török sereg különben távolabbi vidékeket is fosztogató martalócai nem 14 Katidra: Adatok I. 413. - Bogdáni Farkas Gergely 1508-ban Szabolcs megye szolgabírája volt. 15 Katidra: Adatok III. 116-22. 16 Nyíregyházi Állatni Levéltár. Protocollum politicum 1. Folio 85.1550 (továbbiakban NYÁL). 17 Történelmi Tár (1892) 91. C^ 349