Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)
nos nevében is fellépett, de azzal nem számolt, hogy annak fia, feltehetően a család más tagjai támogatásával, az egyezségeket meg fogja támadni. Persze most úgy pereskedett a Debreceni család, hogy a birtokot ténylegesen kezében tartotta. A per évtizedekig húzódott, többszöri halasztással. Az egyik 1367 őszén volt, amikor a Debreceni családot már Jakab fia István képviselte Várdai Miklóssal szemben. 53 Több mint egy évtizeddel később. 1379 tavaszán a nádor újabb határidőt tűzött ki a Várdái Domokosnak Kismacs, más néven Egyházasszentgyörgy falva (Kysmoch alio nomine Eghazaszenthgyurgh) ügyében Debreceni Pál fia Gergely, László fia János és Jakab fia István ellen folyó perében az oklevelek felmutatására. 54 De a következő év őszén újabb perhalasztás történt s majd újból 1382 nyarán és őszén. 55 A Gutkeled nemzetség sárvármonostori főágából származó Várdai család birtoklása Szentgyörgyön Mihály a Várdai család őse i 1 Aladár 1 Pelbárt 1 László 7-1322 7-1322 előttig zálogba adja a falut Debreceni 1 Dózsának, 1344-ben pert indít a János Dózsa-fiak ellen 1322-ben 1 1 Miklós 1 Domokos 1340-ben pert indít a 1388 után Dózsa-fiak ellen birtokos Nyilvánvaló, hogy a valamikor nagyhatalmú Debreceni család utolsó nemzedékének tagjai már nem azt a társadalmi-politikai súlyt jelentették, mint Dózsa nádor vagy a fiai. A Várdaiak pedig - fel kell tételezzük 1382 őszén és 1388/89 tele között - sikeresen törésre vitték az ügyet. Az utolsó Debreceni, Dózsa nádor János nevű unokájának a fia, László elvesztette a falut. Ezt bizonyítja a leleszi konventnek egy 1389 év tavaszán kiadott oklevele, melyben jelenti Zsigmond királynak, hogy megtartotta a vizsgálatot Várdai Domokos egyik szentgyörgyi (Zenth Gewrgy) jobbágyától ellopott lovak ügyében. Az országbíró az alperest, mivel a kitűzött törvénykezési napra nem jelent meg, a szokásos birságban elmarasztalta. 56 53 Zichy okmánytár III. 336. 54 Zichy okmánytár IV. 101-102. 55 Zichy okmánytár IV. 167. és 238-39. 56 Zichy okmánytár IV. 395. és 398. 326 ?)
