Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

per végének pontos időpontját és kimenetelét nem tudjuk. Az bizonyos, hogy az egri püspökség és Szent György egyháza kegyurai a XVI. századra érvényesítet­ték álláspontjukat. így nem jelenthetjük ki kétséget kizáróan, hogy a Szent Mihály egyháza lett volna a régibb, még ha elfogadjuk is, hogy a kései Nagymacs jelölés arra mutat, hogy a valamikori nagy határon ott jött létre előbb névhez kötött falu. A Zoltai által feltárt sírok mellékletei között - bár a temetőt hosszú ideig használ­ták, hiszen két-három sorban egymás felett voltak a sírok olyan lelet nem volt, mely biztosan a XIII. század előttre keltezné a temetőt. A Tócó átellenes partján megásatta egy középkori ház helyét, az ott talált edény töredékeket leírása alap­ján a XIV-XV. századra lehet keltezni. 37 Tanulmányunk első fejezetében viszont láttuk, hogy Szentgyörgy egyháza temetője korai. Az eredetileg hozzá tartozó telepü­lést is X-XII. századinak kell tartanunk (7. rajz). De hangsúlyoznunk kell, hogy a korai megtelepedést bizonyító X-XI. századi kerámia nem a XIV. századi Szent­györgy falu, hanem Józsa prédium korai létezését bizonyítja! * Mielőtt Szentgyörgy ~ Macs 1322 utáni birtoktörténetét áttekintenénk, szót kell ej­tenünk Mihálylaka birtokról. Úgy érezzük, a két Macs történetében mutatkozó megoldatlan kérdésekre itt is rejlik valami válasz. 1285-ben a bihari Maccsal együtt Rofoin bán IV. Lászlótól adománylevelet kapott Mihálylaka birtokra is. Az oklevél fogalmazása nem egyértelmű. Lehet, hogy Alpra hűtlennek bizonyult fia­itól Macs birtokot kobozta el a király, a használatukba került várfölddel együtt, így Mihálylaka csak mint Macs - feltehetően még az egységes Macs - valamilyen tartozéka került az adománylevélbe, nyilván Rofoin kérésére. Korábban feltettük a kérdést, vajon Rofoin egyáltalán birtokba vette-e Mihályiakat. Ugyanis a ké­sőbbiekben egyetlen forrás sem szól róla, sem a Rofoin, sem örököse Dózsa, de a Dózsa fiak birtokai között sem. Az bizonyos, hogy Debreceni Jakab és Pál a valóság­ban már nem tudták kézben tartani ezt a birtokot. Ezt bizonyítja az, hogy néhány hó­nappal azután, hogy a Dózsa fiak nevében kiállított tanúsítvány Várdai Pelbártról azt állapítja meg, hogy a Szent György egyházas Macsot nem váltotta ki a zálog­ból, perben állt Mihálylaka (Myhallaka) birtokért a Gutkeled nembeli Zeleméri Mihály három fiával. A nádor rendeletére a váradi káptalan által kiállított idé­zőlevélből kitűnik, hogy a Zelemériek elfoglalva tartják és magukénak vallják a birtokot. 38 A Dózsa fiak amint 1324 tavaszán értesültek a Zeleméri és Várdai csa­lád közötti perről, azonnal elküldték a nádorhelyetteshez egyik szerviensüket, hogy nevükben tiltakozzon mindkét fél igénye ellen, arra hivatkozva, hogy Mi­hálylaka Rofoin bán birtoka volt. 39 37 Zoltai: Macs, i. m. 45., 46. 38 Zichy okmánytár I. 235., 238. 39 Zichy okmánytár I. 252. 322 ^}

Next

/
Oldalképek
Tartalom