Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földtulajdon Debrecenben a XVI–XIX. században

sik perhez a város itt is - tudta érvényesíteni azt a jogi felfogását, hogy a külső legelő - éppúgy mint századokig az összes, zálogos pusztákon használatra bocsátott béresföldek - a város közösségét, mint jogi személyt illetik meg, s tanyaföldet birtokló gazdáknak azon semmilyen személyes, kötelmi jogi természetű használati jogosultságuk nincs.

34 A XX. század elejére tehát a belső háztelkeken és a szőlőskerteken kívül a volt házutáni földeken, a bellegelőből kiosztott területen, a kaszálókon kialakult az egyéni földbirtok magántulajdon. A régi béresföldeknek szántásra-vetésre fogott része, a tanyaföldek is háborítatlanul a polgárok egyéni tulajdonát képezték, de ezeket csak debreceni háztulajdonosok adhatták-vehették szabadon. A kaszálókon kölcsönös szolgalmi jogokat biztosított a város és a birtokosok, az erdők pedig a város birtokában maradtak. Ugyanígy a város közösségét illették meg a legelők is. A határhasználatnak és birtoklásnak az a módja, melyet több évszázadon át a város communitása statútumokkal szabályozott és a középkori eredetű földközösségi formában gyakorolt, három évszázad során a fent vázolt fejlődéssel jutott el a kapitalizmus korára jellemző korlátlan polgári földtulajdon megszilárdulásáig. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959. Debrecen, 1960. 32-43.) 34 Dr. Magoss György: i. m. 4. A tanulmány vázlatos összefoglalása a debreceni földtulajdon alakulásának; a változások külső keretét kívánta megadni. A kutatás nincs lezárva és a cikk csupán a részletesebb feldolgozás kiindulásának tekintendő. C^ 31