Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

után egyik rokona (cognatus) Kozma a dusnokot akarata ellenére eró'szakkal magánál tartotta. így az szolgálatát nem teljesíthette. A prépost a nevezett egyház papját poroszlóként küldte ki, hogy a dusnokot Kozmától elhozza és szolgálatba állítsa. Lényeges az, hogy arról is rendelkezett, hogy a dusnok ott kapjon házhelyet (mansio), ahol „arbitrium magister capellae sancti Georgii" kijelöli. Kozma köteles volt a torlónak önálló gazdasága megalapításához egy tinót, négy juhot adni és még négy kepe gabonát, hogy legyen vetőmagja.

8 Ebből a peresetből vitathatatlanul megállapítható: először, hogy a nevezett Szent György egyház 1234 előtt épült, másodszor, a végrendelkező Szemere Józsa prédium birtokosa, de egyben a Szent György egyház kegyura. Más úr rabszolgáját nem szabadíthatta fel s nem valószínű, hogy más földesúr alá tartozó templomhoz rendeljen dusnokot. Szinte biztos, hogy a nevezett templom magához Józsa prédiumhoz tartozott, vagy ha nem, Szemere és bizonyára apja birtokosai voltak annak a falunak is, harmadszor bizonyos, hogy nyilván nem a Szemerével való rokonsága, hanem de iure és de facto Józsán való birtokossága alapján Kozma erővel tarthatta vissza a felszabadított szolgát. Lássuk a fentiekhez saját következtetéseinket. A Szent György egyház tatárjárás előtti építése bizonyított. Legfeljebb az szorult magyarázatra, hogy a templom mérete és alaprajza nem teljesen illik abba a képbe, melyet vidékünk XII-XIII. század fordulójától épült falusi templomairól alkottak. Igaz, a következtetések csak általánosításokon alapultak. A templom XII. századi eredete akkor lenne vitathatatlan, ha szentélye félkörívesen záródna és az egész hajó 3-4 méterrel kisebb lenne. Ha feltételezzük, hogy az egyház a prédiumhoz tartozott, nem járunk el megalapozás nélkül. A XI-XII. századi korai földesúri házi gazdaságok, többnyire rabszolga vagy felszabadított termelőkkel megültetett prédiumok másodvirágzá8 Karácsonyi János-Borovszky Sámuel i. m. 302-303. - Néhány évvel korábban Kandra Kabos a Jouse nevet Ősi-nek olvasta, a későbbi Egyházasősi falu eredeti nevének. Szerinte a Szent György egyház, illetve kápolna felfogható a váradi székesegyház Szent György oltárának is. Kandra nem ismerte a szabolcsi Szentgyörgy falut, lásd A Váradi Regestrum (Budapest, 1898) 250-253. - Karácsonyi és Borovszky a templomot a valamikori Macs falu keleti részébe helyezik, ahol Józsa falu van. - Módy György: Józsa, i. m. 10. sköv. a predium Jouse-t nem tekintette a későbbi Józsa település előzményének, nevét Szentgyörgy részbirtokosai között az 1570-es évektől feltűnt Jósa (ejtsd Józsa) családhoz kapcsolta. - Lévai Béla a Váradi Regestrum adatát tévesen 1215-re helyezte, viszont helytállóan a prédiumot és a Szent György egyházat helyrajzilag Józsaszentgyörggyel - Józsával azonosította, lásd Puszta helynév vagy családnév? = Magyar Nyelv LXXII. évf. (1976) 476-77. Szerinte a Torna, Pallag, esetleg Zelemér, Debrecen és Macs helyneveket szláv eredetűeknek tarthatjuk: Macs a szláv moch, nedves, mocsaras hely jelentésű szóátvételéból származhat. A Tócó folyás neve is (tót-aszó-»tócó) a honfoglaláskor itt talált letelepedett, földművelő szlávok emlékét őrizheti, de talán a Jouse helynév is. - Nem vette figyelembe, hogy a Jouse birtokos eset. 310 fo