Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

10. kép északnyugat irányítású sírban nyújtott váz volt, 70 cm mélyen. A koponya mellett két edényt találtak; érdes felületű, szürkés-fekete színű, vállán körbefutó kétszeres hullámvonallal díszített csupor, fenekén küllős kereket utánzó fenékbélyeg, magassága 8,3 cm, fenékátmérője 5 cm, szájátmérője 6,6 cm, (Ltsz. DM IV. 1935. 78.1.) és egy sérült, érdes felületű, kívül-belül veres színű magasabb csupor, fenékbélyeg nyomaival, mely kettős keresztszerű mintázat lehetett, magassága mérhető 13 cm, fenékátmérő 8,5 cm. (Ltsz. DM IV. 1935.78.2.) (6. rajz) Mindkét edényt a XI-XII. századra kell keltezni.

7 Bizonyosnak vehetjük, hogy a X. századtól folyamatos megülés a Kiskert területén kezdődött. Itt élt kis lélekszámú népesség a XI-XII. században is, temetőjük a Rózsás-dűlőben volt. A ténylegesen falunak számító XIII. századi település, a templommal és a templomkörüli temetővel a Klastrom-parton volt. II. A fellelt templomalap maradványok, a leletek értékelése, a templom és a hozzá tartozó település topográfiai azonosítása nyomán a fentebb elmondottak is bizonyították, hogy a templom a XIV-XV. században váltakozva Szentgyörgy-nek. Macsnak, Egyházasmacsnak, Kismacs-nak, Egyházasszentgyörgynek, majd századokon át megint csak Szentgyörgynek nevezett falu egyháza. 7 Az 1974. évi alsó-józsai leletmentésre M. Nepper Ibolya-Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1972-1976. (Leletkataszter) Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Módy György és Durkó Mátyás közreműk. szerk. Dankó Imre. Debrecen, 1978) 188-190. A Telek-halom keleti felében a mai Mihályiaki és Bodai utca északi részén is sírokat bolygattak meg az építkezések során, lásd Lévai: Józsa története a földrajzi nevek tükrében, i. m. 40. 308 ^