Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

ahol ezek az edénytöredékek előkerültek, véleményünk szerint a X-Xl. századtól folyamatosan megült településnek az a XI-XIII. századi része, melyet 1234-ben Józsa prédiumának neveztek. Ennek a X-XII. századi népességnek a temetője is megvan. 1974 tavaszán az alsójózsai Unokapart határrészen, a Rózsás-dűlőben, amikor a Clara Zetkin utcában a vízvezeték árkát ásták ki, mellékletes sírokra bukkantak. Az első leletek bejelentése nyomán a Déri Múzeum leletmentést végzett. Ennek során Sz. Máthé Márta 25 sírt tárt fel azon a területen, ahonnan két évvel korábban M. Nepper Ibolya egy edény mellékletes gávai sírt leletmentett. A sírok mind nyújtott vázúak, délnyugat-északkelet, illetve kisebb részben nyugat-kelet tájolással. Az 1. sírban kerek átmetszetű huzalból készített, elhegyesedő végű nyitott bronz karperecpár volt. (Ltsz. DM. IV. 80.104.4.) (VIII. tábla 1.) A 3. sírban a szájüregben kerek átmetszetű huzalból készített, egyenesre vágott végű bronz karika (Ltsz. DM IV. 80.104.5.) (VIII. tábla 2.), a 8. sír feldúlt volt, itt egy a 3. síréhoz hasonló bronz karika vagy karperec nem mérhető töredékét találták a nyakcsigolyák közelében. (Ltsz. DM. IV. 85.104.6.) A 13. sírban a derék tájon egy nagymértékben korrodeálódott nyéltüskés egyenes vaskés került elő, mindkét vége törött. (Ltsz. DM. IV. 80.104.7.) A 15. sír nyújtotta a legtöbb mellékletet: egy díszítetlen ovális bronzcsat (VIII. tábla 3.), pecke hiányzik, a szögletes pajzsalakú csattest három lyukkal van áttörve (Ltsz. DM IV. 80.104.8.), egy korongalakú átfúrt ólom (?) amulett (Ltsz. DM IV. 80. 104.9.) (VIII. tábla 4.) és egy világoszöldes színű gerezdéit fajansz gyöngy. (Ltsz. DM IV. 80.104.10.) (VIII. tábla 5.) A fenti igen szegényes mellékletek egy kis közösség X-Xl. századi, esetleg a XII. századba felnyúló temetőjére mutatnak. A 23. sír bal lábfejnél talált edény ezt a kormeghatározást megerősíti. Ez egy korongolt, belül téglaszínű, kívül feketésbarnára égetett csupor formájú edény. (10. kép) Zömök, behúzott nyakából meredeken ível ki egyenesre vágott pereme, agyaghurkából építették fel, magassága 11,5 cm, fenékátmérője 7,3 cm, szájátmérője 10 cm. (Ltsz. DM IV. 80.104.11.) Bizonyosan ennek a temetőnek egyik feldúlt sírjához tartozott az a vaskés töredék, melynek csak a nyéltüske felőli része van meg, szórványként került be Regia. Annales Musei Stephani Regis XX. (Szerk. Fitz Jenő. Székesfehérvár, 1983) sköv. - Az öv és pártaöv díszekhez lásd Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei (Kecskemét Th. Város Múzeumának ásatásai). Bibliotheca Humanitatis Historica. III. (Budapest, 1938) 64., 67., 75., 76. oldalak képei. - Bálint Alajos: A makó-mezökopáncsi középkori temető sírleletei. = Dolgozatok. XII. (1936) 1-2. sz. LXXIV. tábla. - Uő: A kaszaperi középkori templom és temető. = Dolgozatok. XIV. (1938) XIX. tábla. - Biczó Piroska: Jelentés a KecskemétKossuth téren végzett ásatásról. In: Cumania. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei IV. Archaeologia. (Szerk. Horváth Attila. Kecskemét, 1976) 332. 1. kép. - Üvegpoharak cseréputánzataira lásd Parádi Nándor: Ötvös- és üvegpoharak későközépkori cseréputánzatai. = Folia Archaeologica (Új folyam) VIII. (1956) 163 sköv. és XXXI-XXXII. táblák. - A feltételesen zárnak tartott vaseszközre lásd Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XV. században. = Folia Archaeologica XIII. (1961) 151 sköv. és 52. ábra 5. rajz, 56. ábra 6. rajz. 306 ?J