Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

mint a szentély, tehát 8,45-8,65 m. Ez a hajó belső szélességét 6,55-6,75 méterben adja meg. Az így nyert adatokból és a szentély keleti falának a vasúti töltéstől való 13,8 méter távolságából ki lehet számítani - ha a szentély hosszúsága annyi, mint a szélessége, tehát 4,95 méter -, hogy a hajó belső hossza meghaladta a 9 métert. Macs temploma tehát valamivel kisebb volt, de alaprajza nagyon is hasonló a közeli Szentgyörgy temploméhoz. A Gutkeled falvak templomépítési kisugárzási körében elképzelhető, hogy egyik templom példája volt a másiknak. De melyik épült előbb? A Bihar megyei Macs a tatárjárás előtt nem volt Gutkeled birtok. Vagy csak nincs rá okleveles adatunk? Zoltai egy megfigyelése viszont felhívja a figyelmet a macsi templom szentélyének esetleges átépítésére. A szentély és a támpillérek tégláinak mérete 28x13x7 cm, ennél szélesebb és vékonyabb téglát csak egy töröttet talált. Faragott követ vagy más, mint írja, „stílusjellemző tárgyat" nem lelt. Viszont a templombelső valamikori festett voltát egy vörös szalag-díszítést megőrző vakolatdarab bizonyította. A szentély „Tégláinak méretei pedig elütnek mindkét kor (ti. román és gótikus stílus, szerzők) leggyakoribb téglaalakjaitól: elütnek pedig különösen vastagságra nézve. Éppen ezért e keskeny, vastag derékszögű paralelogramma alakú téglák égetését hajlandó vagyok a csúcsíveskor legvégére tenni. így a szentély csak néhány évtizeddel épülhetett elébb, mint ahogy Macs elpusztult, vagyis a XVI. század első évtizedeiben, ami azonban nem zárja ki a hajó régibb voltát (kiemelés a szerzőktől)".

5 5 A Nagy- vagy Belső-guti ásatásra Zoltai Lajos: Ásatások a nagy- és kisguti templomnál. Jelentés Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1913. évi működéséről és állapotáról (Debrecen, 1914) 49-53. Módy György ásatási jelentése a Déri Múzeum Régészeti Adattárában. - Az adonyi monostor-templomra, a két guti, acsádi falusi plébánia templomokra lásd Kozák Károly: A nyíradonyi premontrei prépostság 1936-ban feltárt maradványai. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974. (Módy György és Szendrey István közreműk. szerk. Dankó Imre, Debrecen, 1975) 267-281. - Az egyenes szentélyzáródású templomok korára legújabban lásd Rácz Zoltán: Hajdú-Bihar megye középkori templomai. In: A műemlékvédelem negyedévszázada Hajdú-Bihar megyében, 1958-1983. (Szerk. Angyal László Debrecen, 1984) 75-80. Rácz csattanósan bizonyítja, hogy a XIII. században egy időben építettek félköríves és egyenes szentélyzáródású templomokat, kiemeli: „A típust nemcsak az apszis határozza meg". Gut esetében nem helytálló az a megállapítása, hogy a két templomot egy időben építették. Építésük között háromnegyed évszázad volt. Az első templom 1160 előtt épült, a másik 1236 táján. A falu a tatárjárás utáni felújuláskor kettőződött meg rokon családok kezén, a nagyguti templom sekrestyéjét 1270-80 körül építhették. A Gutkeled nemzetség sárvármonostori főág ún. Farkas ága 1289. évi osztozkodásakor szerepel két Gut nevű falu. Az osztozkodás már félévszázaddal korábban végbement folyamat eredményeként ír két Gut-ról, nem 1289 körül alakult ki két település a valamikori közös határon, mint Kozák gondolta. A macsi templomra Zoltai Lajos: Macs - hajdan Hosszúmacs - története és temploma. 1912. évi Múzeumi Jelentés (Debrecen, 1913) 30-47. Az 1912. november 18., 21-23. és 1913. március 14-én folytatott kutatásról, a feltárt szentély rajzával együtt lásd Zoltai Lajos ásatási naplói. 1912. és 1913. évi füzet, 164-166. old. ill. 62. old. Déri Múzeum Régészeti Adattára. A templom körüli temető több rétegű volt - két-három soros. Mint Zoltai írja: „Különböző nagyságú 20-25 csontváz közül csak egynél volt némi ékszerféle: a bal homlokon néhány szem gyöngy, s három kerek bronzlemez, beléjük sajtolt hatágú csillaggal, 298 ^