Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földtulajdon Debrecenben a XVI–XIX. században

radékaik e földeket szabadon bírhatják mindaddig, míg ki nem váltatnak".

21 Egy nyilasnyi tanyaföld zálogelőlegét 100 Ft-ban állapították meg, egy boglyás kaszálóét pedig 17 Ft-ban. A zálogsumma első harmadát - levonva a beruházásokat minél előbb, a hátramaradó kétharmadot pedig 1818. nov. 1-től számított 5 éven belül, 5 részletben s 5%-os kamattal kellett kifizetni. A város a tanyaföldet s kaszálót alzálogba vevő birtokossal szemben kötelezte magát, hogy ha az a puszta, melyen tanyaföldje vagy kaszálója van „törvény útján elvétetik", akkor a polgár pénzét azonnal ki fogja fizetni, vagy ha mód nyílik rá, másutt fog béresföldet adni. Előírták azonban azt is, hogy ha a gazda a zálogösszeget nem fizeti pontosan, a város a földet átadhatja másnak. Megengedte a communitás azonban azt, hogy ki-ki a birtokában levő tanyaföldet részenként is, és a kaszálót egy tagban, a rajta fekvő summáig a városi vezetőség tudtával concivisnek eladhassa, valamint azt, hogy ha a szomszéd földje így eladóvá válik a „szomszédság jussán", magához válthasson belőle annyit, amennyire 16 nyilasig szüksége van.

22 Elrendelték azonban, béresföldjét senki ki nem adhatja „hóstáti és külföldi embernek sem részbe szántani, sem árendába".

23 Az 1818. évi változás a béresföldeket nem változtatta át polgári magántulajdonná, de ugyanolyan mértékben juttatta előre az egyéni földtulajdon megteremtését ebben a kategóriában, mint az 1774. évi rendezés a házutáni földeknél. Mint már említettük korábban, a béresföldeken szántók és kaszálók mellett legelők is voltak. A zálogos pusztáknak 1818-bani alzálogba adásával e legelők ingyenes használata a város lakosainak nagy részére szintén megszűnt, de továbbra is jogosult volt mindenki legeltetni megfelelő bérért s az egyes legeitetők jogát a városi communitás szabályozta. 1848-ban a forradalom tüzében Debrecenben is jelentős események történtek. Már az 1848. április 26-i közgyűlésen életbe léptették a jogegyenlőséget és a közteherviselést. A külvárosi házbirtokosok és a lakók mint láttuk mind a polgári jogokból, mind a haszonvételekből - pusztabeli földbirtoklás, a failletőség, a külső legeltetési jog és a polgári bormérés joga - addig ki voltak zárva. Az 1848. dec. 15i közgyűlés eltörölte a földbirtok tulajdonjogi helyzetében levő különbségeket; elrendelték, hogy a külvárosi telkek birtokosai azokat D-ölenként 1 pengő forintért megválthatják s nékik a telek minden 8 D-öle után 300 D-öl ház utáni földet kell osztani a belső legelő legjobb minőségű részén, és debreceni lakosok között ez szabad adás-vevés tárgyát képezheti. Kimondotta a közgyűlés azt is, hogy az 1774-ben birtokba vett házutáni földeket a háztól el lehet idegeníteni és hogy a béresföldekből minden helyben lakó háztulajdonos kaphat. Az egy-egy polgár által bírható 21 Protocollum Politicum, 1814. dec. 24. Debreceni Állami Levéltár - Városi Levéltár. 22 Zoltai Lajos: i. m. 8-9. 23 Zoltai Lajos: i. m. uo. €^ 27