Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

Iákból rakták - kő alapra -, s az egykor négykaréjos volt. A feltáráskor már csak a déli és a nyugati karéj részletét találtuk meg, amelyek alapján kiszerkeszthettük annak teljes keresztmetszetét. Az északkeleti pillérnek megfelelő délkeleti pillér helyén ásott kutatógödörben egy 110 cm széles téglafalat találtunk, amelyet e helyen északi irányba megszélesítettek. E szélesítésnél követ használtak fel az építkezéshez. Ez a szélesítés véleményünk szerint az ott emelt pillér alapozásaként épült. Hasonló megoldással találkoztunk a déli középső pillér maradványainak keresésére ásott kutató gödörben is. Ezeknek a megfigyeléseknek alapján mondhatjuk, hogy a templomot egykor három-három pillér osztotta három hajóra. Az északi torony alapjai, 1972 Az előkerült pillérmaradványok, s az álló déli torony faoszlopainak vizsgálatából azt a következtetést vontuk le, hogy a kelet felé eső két-két pillér a padlószinttől kezdődően négykaréjos volt. A két nyugati pillér viszont a padló felett nyolcszögletű, feljebb kör keresztmetszetű, s csak a felett, a déli torony kelet felé néző faloszlopának lábazatáról leolvasható magasságban vált négykaréjossá.

34 E következtetés alapján végeztük el a nyugati, illetve az északkeleti pillér helyreállítását. Ez évben folytattuk a szentélyek feltárását. A főszentély nyugati részében megközelítőleg a mellékszentélyek keleti falának vonalában - egy észak-déli irányú, kőből rakott fal maradványa került elő, amely feltehetően egy oltár alapozá34 Bár a déli tornyot többször is javították, helyenként kiegészítették - a faloszlop lábazatán is mutatkoznak javítások - a lábazat magasságát, illetve a faloszlop hengeres részének indítását hitelesnek fogadhatjuk el a nyugati pillérláb megfelelő részleteinek figyelembe vételével. €^ 263