Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

mert adat ez az 1222. évi említés, melyet feltételesen a herpályi monostorhoz kapcsolhatunk, így vélekedésünk ebben a Jakó Zsigmondéval egyezik. Magára Herpály falura Györffy az előzőleg ismerteknél két évtizeddel korábbi adatot hoz: „villa Herpauli" -t 1273-ban említik, amikor a váradi püspök a falu dézsmáját a káptalannak engedte át. III. 1972-1975. évi régészeti kutatás és műemléki helyreállítás A korábbi kutatások és bolygatások által árkokkal és gödrökkel megbontott, gazzal benőtt és a torony bejárati szintjétől 80-120 cm-rel magasabb rendezetlen terület vette körül a dombtetőn álló tornyot munkánk megkezdésekor. A torony északi falától 7 méterre északra felvett kelet-nyugati irányú alapvonalhoz mértük ki első kutatóárkainkat és tereprendezési szelvényeinket. 1972. évi munka Ez év feladatának a torony körüli terület rendezését és a templom maradványainak megkeresését, főbb méreteinek meghatározását tekintettük. Az augusztus 22.-szeptember 1. között elvégzett munkával a kitűzött célt teljes mértékben megvalósítottuk, és a jelentős méretű templomra vonatkozó főbb adatok birtokába jutottunk.

31 A főszentély és az északi mellékszentély feltárása A kelet-nyugati irányú alapvonaltól 1 méterre délre, egy azzal párhuzamos, 2 m széles kutatóárkot jelöltünk ki a torony nyugati falának vonalától 24 méterre kelet felé. Az árok hossza 7 m volt. Az árok mélyítése során, annak keleti felében egy észak-déli irányú, 120-125 cm széles kőfal maradványa került elő. E falnak tulajdonképpen csak az alsó kősorát találtuk meg, amely arra utal, hogy azt tervszerűen kibontották és az építőanyagot máshol használták fel. Az árkot északi irányba bővítve, megtaláltuk e fal további részét is, amely a kutatóárokban előkerült részre merőleges helyzetű, kelet-nyugati irányú. E részletből eléggé világosan láttuk, hogy a templom egyenesen záródó főszentélyének északkeleti része került elő. Ez a későbbiek során egyértelműen be is igazolódott, amikor a kutatóárkot mindkét irányba, észak és dél felé tovább bővítettük. 31 Az 1972-ben kezdődött kutatást a Megyei Műemléki Albizottság, Berettyóújfalu nagyközség Tanácsa és Hajdú-Bihar megyei Tanács építési osztálya kezdeményezte. Az ásatás és helyreállítás költségeit példamutatóan túlnyomó részben a helyi tanács vállalta, támogatást nyújtott az Országos Műemléki Felügyelőség is. Az ásatást a szerzők irányították. Jelentésüket lásd a Magyar Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum Adattáraiban. C^ 259