Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

monostor ó-román stílusú három hajós kisebb bazilika volt, téglából épült nyers építmény, Rohbau, négy holdosztályos mellékhajókkal, melyek belül apsidiolban, kis apsisban, kívül egyenes fallal záródtak, míg közülük a főhajó apsisa, a szentély jelentékenyen kiszökött."

19 A herpályi monostor tatárjárás előtti meglétére vonatkoztatható egyetlen adat a Váradi Regestrum egyik 1222. évi esetében ismerhető fel. Ekkor Gottfridus aradi prépost a nádorispánnak tett panaszt, mivel - „...in praedio ecclesiae de Pauli, nomine Hey ka, occisus esset servus ecclesiae...", azaz a pályi monostor Ajka nevű birtokán megölték a prépostság egyik szolgáját. Karácsonyi János és Borovszky Sámuel, akik 1903-ban a Regestrum szövegét az esetek eredeti időrendjében kiadták, nyilvánvalóan Bunyitay álláspontját ismerve, az említett pályi monostort Herpályra helyezik. Kandra Kabos, aki 1898-ban a Váradi Regestrumot magyar fordítással is ellátva közreadta, még azt írta, hogy „pályi egyház- vagy monostorról nincsen tudomásunk s annak Heyka nevű birtoka tekintetében is tájékozatlanok vagyunk."

20 A Csonkatorony az 1904. évi restaurálás után hosszú ideig jó állapotban volt. Az elvégzett falmegerősítések, a toronynak tetőzettel való ellátása, de különösen is a Tardy Sándor majd a fia György további gondoskodása következtében sikerült megmenteni ezt a jelentős épületmaradványt. Sajnálatos, hogy nemcsak a teljességre törekvő régészeti feltárás maradt el, de a monostor történetére, illetve Herpály falura vonatkozó kutatás is abbamaradt. Zoltai Lajos, a debreceni Déri Múzeum akkori kiemelkedő képességű és eredményű régésze és történésze érdeklődését elsősorban a Debrecen város történeti határán állott középkori falvak kutatása kötötte le. 1920. november elején azonban Tardy György engedélyével a herpályi pajzsdudor lelőhelye közélében megásott két kis halmot, melyekben feldúlt és kifosztott szarmatakori sírokat lelt. Ekkor ismerkedett meg a Csonkatoronnyal és a herpályi Földvár nevű ősteleppel. Az 1920. évi őszi terepbejárása alkalmával a Földváron talált felszíni leletek nyomán határozta el, hogy ott ásatást végez. Erre 1921 őszén, valamint 1922 tavaszán és őszén került sors leletekben rendkívül gazdag neolitikus és bronzkori telep részbeni feltárását eredményezte. Ez a munka annyira lekötötte Zoltait, hogy nem is gondolhatott a Csonkatoronynál régészeti munkára. Mégis jelentősen vitte előbbre magának Herpálynak a kutatását, ugyanis már a Földváron végzett ásatás első szakasza után 1921 novemberében megírt egy alapos összefoglalást Bunyitay és Némethy adatai, valamint saját levéltári kutatási alapján „A herpályi Földvár és adatok Berettyóújfalu történetéhez" címmel. Ebben nyomon követi ÉrpályiHerpály falu középkori történetét és a falu pusztulása után pedig felvázolja a herpályi puszta birtoklástörténetét a XIX. század közepéig. Zoltai 1921 és 192219 Némethy i. m. 18. 20 Regestrum Varadiense... hasonmás kiadása Karácsonyi János és Borovszky Sámuel által. (Budapest, 1903.) 279-280. Nr. 303. (203.) - A Váradi Regestrum, értelmezi Kandra Kabos. (Budapest, 1898.) 320-323. 250 ^