Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

y^\ herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975) i. A Csonkatoronyról szóló XIX. századi leírások, adatok A Berettyóújfaluhoz tartozó Herpály pusztán álló Csonkatoronyról illetve a hozzátartozó templomról az első' hiteles értesülésünk a múlt század első' éveiből való. A váradi püspökség és a székeskáptalan történetét feldolgozó 1806-ban megjelent munkájában Keresztúri József Alajos a következőket írja: „ Censerem tarnen hanc ad Herpály, quae in conscriptione Dec. Pont. Herpáli nominatur, transferendam: nam in hoc loco et penes Berettyó-Újfalu situati, olim fossa et aqua circumdato, ingentes duae turres, cum Ecclesiae et distinctae cuiusdam capellae ruderibus, actu visuntur..." Tehát Herpályon a XIX. század elején még láthatók voltak nemcsak a két hatalmas torony, hanem a hozzátartozó templomhajó és kápolna falainak romjai is. Ugyancsak megtudjuk, hogy az épületmaradványok területét hajdan árok és víz vette körül.

1 Bár nem említi, de Keresztúri tudhatta, hogy ezt a romot a nép Klastrom-nak nevezi. Azt mindenesetre bizonyosan jól érezte, hogy a monumentális templomrom nem lehet a XVII. század hatvanas éveiben véglegesen elpusztult és elnéptelenedett Herpály falusi egyházának a maradványa. Szinte magától értetődőnek vehetjük, hogy arra gondolt itt valamilyen középkori apátság vagy prépostság kellett legyen. Viszont a rendelkezésre álló adatok között herpályi apátságra vagy praelatúrára nem talált adatokat. A XVIII. század végén a Királyi könyvekbe a váradi püspökség területére ugyanis négy apátság: a szentjobbi, bihari, gáborjáni, curu-i, valamint öt prépostság volt bejegyezve: a nagyváradi székeskáptalani nagy- és kisprépostság, a váradelőhegyi, az ábrányi és a monostorpályi. így Keresztúri az okleveles említések között először Pray György által felfedezett nyírpályi prépostságot Herpályra helyezte. Sem Pray, sem ő nem tudták, hogy Nyírpályi a XIII-XIV. századi elnevezése a XV. század elejétől Monostoros Pályi, majd később csak Monostorpályi nevű Bihar megyei falunak. Pray forrásadata azután Keresztúri téves értelmezésével jutott be a tudományos köztudatba. így érthető, hogy Fényes Elek egyik alapvető földrajzi munkájában 1851-ben ezt írhatta a Herpály-puszta címszó alatt: „ Volt itt 1333-ban virágzó pré1 Keresztúri József Alajos: Compendiaria descriptio fundationis ac vicissitudinum episcopatus et capitalis M. Varadiensis I—II. (Nagyvárad, 1806) I. 277. f^ 237