Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

mennyezettel megépíttettessék az templom." (kiemelés M. Gy.)

80 Ebből a hiteles leírásból Zoltai szerint kitűnik, az 1564 előtti templomot hat pár oszlop három hajóra osztotta. Ki is szerkesztette a pillérek elosztását, mely álkörüljárós szentélyt ad. így szerinte Szent András egyháza az Alföld eddig ismert legnagyobb gótikus három hajós, álszentélykörüljárós csarnok temploma volt. Zoltai analógiái szerint olyan, „...amilyen a soproni Szent Mihály egyháza, melynek terjedelmével is fölvette a versenyt, lévén körülbelül mindkettőnek hossza 158-160, szélessége 63-66 láb. Míg külső alakjában a jóval kisebb és fiatalabb nyírbátori templommal mutat hasonlóságot." Felveti azt a gondolatot, hogy építőmesterei „talán francia minták után dolgozó cisterciták voltak."

81 A gótikus templom alaprajzát, belső tagolását előbb Csemegi József, majd Balogh István és Sápi Lajos lényegében Zoltai rekonstrukciója alapján fogadták el. Balogh szerint ebből a szerkezetből az alul is nyolcszögletű torony üt ki, csatlakozása igen szokatlan. Éppen emiatt gondol arra, hogy a torony utólagosan épült 1317 után, de 1564 előtt.

82 20. rajz. A Szent András templom 1564 előtt, Zoltai rekonstrukciós rajza, 1925. 80 Hivatkozik rá Zoltai: Települések, i. m. 23. - Teljes szövegében idézi Balogh István: A debreceni Nagytemplom, i. m. 8. - Nyilvánvaló, hogy az 1628-ban befejezett újjáépítés után már szó sem lehetett gótikus belső szerkezetről, a téglaoszlopok gerendákra helyezett deszkamennyezetet tartottak. 81 Zoltai: Települések, i. m. 24. 82 Csemegi József: Szentélykörüljárós csarnoktemplomok a középkorban. = A Magyar Mérnökés Építészet-Egylet közlönye. 1937. 337. s köv. - Balogh: A debreceni Nagytemplom, i. m. 7. Sápi a csarnoktemplom építését a XIII-XIV. század fordulójára teszi. i. m. 8., 12. 214 <$