Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

zonyos, hogy ez a kis település a XV. századi Debrecen határán belül volt, hiszen Corvin János a város földesura 1503. június 5-én kiadott oklevelében mindenféle adó fizetése alól 12 évre felmenti azokat, akik az elhagyott és elpusztult debreceni Szent László utcai templom körüli pusztatelkekre telepednek le.

44 Ez a városrész egy-két évtized alatt be is települt, mert a városi tanács első' ránk maradt jegyzó'könyve 1549-ben említi a Szent László utcát, de az elpusztult templomot vagy templomhelyet már nem. Ugyancsak a magisztrátus 1570. évi jegyzó'könyvéból kitűnik, hogy az akkori utca észak-déli irányú volt.

45 A Szent László utca neve a XVI. század utolsó évtizedére változott meg, nyilván a reformáció térhódítása nyomán, s mert a korábbi Szent László egyháznak nyoma sem volt már. Az 1599-ben felvett debreceni tizedjegyzék huszonegy vicus-a (utca) között már nem találjuk megA

6 Házhelyek osztásáról, új utcák nyitásáról a XVII. századig nincsenek feljegyzések. A XV-XVI. századból már ismert és helyüket, valamint egy-két kivétellel eredeti nevüket megó'rzött utcák alapján, a város 1771. évi térképét vizsgálva Zoltai felismerte, hogy a város északi fele - a XVII. századi felsőjárás - jól felismerhetó'en más utcahálózatot mutat, mint az alsójárás, a város déli fele. Mint írja: „Az alaprajzban két típus könnyen felismerhető. Amaz szabálytalanul futó és szabálytalanul egybekapcsolódó utcahálózat. Emez szabályosabb, négyszöges rendszerhez áll közelebb." Szerinte tehát a város északi fele utcahálózatában Debrecen Árpád-kori eredetű településrendszerét őrzi. Hiszen a város déli fele a későbbi, bizonyíthatóan XV. század utáni kiterjeszkedés után épült be. A Szent László utcát a mai Péterfia és Csapó utcák közötti városrészben kereste. Itt a szabálytalan, zegzugos utcahálózat egy XIII. század elsó' harmadában keletkezett halmaztelepülésre - a későbbi Szentlászlófalvára - utal.

47 Véleményem szerint, ha volt is itt egy korábbi telepü44 HBmL. IV. A. 1021/a. Meo. 78. sz. oklevél. 45 HBmL. IV. A. 1011/a. - Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei. I. Libellus Conclusiones et testificacionis variarum causarum 1547-1557. - Uo. 3. Protocollum oppidi Debreczeniensis 1570-1580.15. old. 46 A tizedjegyzéket lásd Calamus (Boldizsár Kálmán): Debrecen ősi lakossága = Debreczeni Képes Kalendárim X. évf. (1910) 97. s köv. - Vicus-on, korábban plateá-n, még ekkor sem egyetlen utcát értettek, hanem egy „főbb utcát" és a hozzátartozó kisebb utcákat, zugokat is. Mennyivel inkább így kellett ez legyen a XIV-XV. században. 47 Az 1771. évi térképet lásd HBmL. Térképtár DvT. 34. sz. alatt: Cím n. (Debrecen város sövényen belüli térképe), Szerző n. (valószínűleg Kováts György), é. n. (1771), 81x90 cm. - Szűcs i. m. I. 140. oldalán azt a feltevését ismerteti, mely szerint Szent László egyháza a mostani Széchenyi (korábban Német) utca nyugati végénél a városkapun belüli dombon állt. Mint írja: „...a dombnak üregében máig is számos téglarakások - mint nagyobbszerű régi épületek alapjai szemlélhetők." Szűcs szerint a Szent László utca neve változott át Német utcára, mely csak 1477-ben szerepel először. Bunyitay i. m. II. 226. oldalán Szűcs feltételezését tényként átvette. Láttuk viszont, hogy a Szent László utcát még 1570-ben is említették. Különben a városnak az a része, melyen a Német utca keletkezett, XV. századi eredetű. Zoltai a későbbi két Szappanos utcával próbálta azonosítani a Szent László utcát s még azt is feltételezte, hogy annak lett a neve Sárkány utca. Ez az utcanév ugyanis először csak 1599-ben fordul elő, éppen abban az összeírásban, amelyik viszont a Szent László utcanevet már nem tünteti fel. Lásd Zoltai Települések, i. m. 16-17. és 25-26. ?J 201