Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

16. kép. A templom, a Veres torony és a körítőfal 1802 után felvett alaprajza, Szűcs István munkájából A megmaradt felmenő falakra ráfalaztak és az egész objektumot keleti irányban bővítették. Tehát nem teljesen újonnan épített istentiszteleti helyiség volt az imaterem. Véleményünk az, hogy az 1570 késő őszén-telén végzett építkezéssel csak befejeződött az imateremnek feltehetően 1566 őszén megkezdett építése. Mi késztet bennünket az építkezés korábbra keltezésére? Egy nagyon kézenfekvő, de fontos körülmény. A magyarországi református egyház történetében rendkívüli jelentőségű debreceni zsinatot 1567. február 24-26. között tartották.

30 Ha ennek helye nem a tűzvészben ugyancsak pusztulást szenvedett középkori ferences kolostor épülete volt, mely ilyen jellegét 1552 után elvesztette, akkor csak az általunk kutatott imateremben tarthatták. Hiszen az 1564 őszi kétszeri tűzben a kollégium és a középkori plébánia háza is leégett. A későbbi Kistemplom előzménye még nem épült meg, a XIV. századi Szent László egyháza pedig már az 1500-as években elpusztult. A régi kastélyt 1565-ben Székely Antal volt szatmári várkapitány zsoldosai égették le. A városban viszont a hatalmas kiterjedésű tűzvész után sehol sem volt olyan épület, mely a zsinat megtartására alkalmas lett volna. Azt jól sej30 Kiss Áron: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. (Bp. 1882) 459. Éppen a debreceni zsinat határozott a templomkörüli temetők „pápista" szokásának felhagyásával. Az András-templom körül is 1568-ban temetkezhettek utoljára. Lásd i. m. 554-555. f% 185