Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

karbonátos kötőanyagú homokkő. A benne elhelyezett ablak vonalához húzott eszmei kőtengelyhez mérve a káva mélysége 3 cm, szélessége 2 cm. A külső, enyhén kifelé hajló függőleges osztás szélessége 4 cm. Ezt ugyanolyan hajlásszögű 8 cm széles, 1,3 cm mély kannelura követi. Ezután 3 cm mélységben 45° alatti visszahajlás van. A 17 cm széles külső káva-lap az ablak vonalához viszonyítva 45°-os szöget zár be. Befelé 6 cm széles, 1 cm mély kannelura után enyhe hajlású 1,2 cm-es függőleges osztású tagozat van, majd ezt egy 3 cm mélységű 45°-os függőleges osztás követi. A 14 cm széles belső káva-lap hajlásszöge az ablak vonalához viszonyítva 45°. 10. rajz. Sarok párkánykő darab, Imaterem. 1:5 Fent leírt kőemlékeink korát a XIV. század utolsó harmadára és a XV. századra helyezhetjük. Az I. szelvény 5. ásónyom mélységében, a téglapadlózat felett találtunk még egy szabálytalan idomúra tört tufás mészkő darabot, melyet értékelni nem lehet. Szólnunk kell arról, hogy az I. és II. szelvény 2-3. ásónyom mélységéből kerültek elő feltehetően belső burkolathoz használt töredékes kőlapok. Csak szélességük mérhető: 17,5 illetve 18 cm, vastagságuk 4 cm. A II. szelvényben a 4. ásónyomban leltünk egy kőlap töredéket, melynek mérhető egyenes oldala 13,5 cm, két oldala szabálytalanra törött, de a negyedik 24,5 cm-es oldala viszont íves megmunkálást mutat. Feltételezzük, hogy ezek a kőlapok a középkori Andrástemplom belsejéből kerültek ki.