Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban
Szeptember 18-ától az illetékes szervek jóváhagyásával a kutatást kiterjesztették a nyugati bejáratnál a lépcsó'feljáró melletti járda 4 m 2-es területére, valamint a podeszt délnyugati része mellett a helytörténeti irodalomból legjobban ismert építmény, a harangtorony, az ún. Verestorony valószínűsített helyére, mintegy 16 m 2 felületen. Egy 6 m 2-es felületen pedig hozzákezdtek megkutatni a podeszt északi részénél, a lelkész-feljáró mellett keleti irányban azt a területet, melyen az 1802-ig kis hajó-nak nevezett és az András templommal összefüggő' építmény állott. Ez a gótikus Szent András templomban nagyon súlyos, jóvátehetetlen károkat okozó 1564. évi tűzvész utáni - csak időlegesnek szánt - ún. Imaterem helyével azonosítható. Szakmai tanácsadással és a szükséges helytörténeti, építészettörténeti publikációk és ábrázolások rendelkezésre bocsátásával nyújtottam ekkor segítséget. Az építészeti vizsgálat a podeszt, illetve a jelenlegi járdaszintjétó'l számítva a nyugati bejáratnál 110 cm, a másik két területen 60 cm mélységben folyt. A társadalmi munkában dolgozók mellett a Debreceni Épító'ipari Vállalat már ekkor gépi segítséget adott a kiásott törmelékes föld elszállítására. Szeptember 20-a után a munka részben személyes felügyeletem alatt is folytatódott, a viszonylag szűk szelvényekben egy ásónyommal mindenütt lejjebb haladtak. Mivel a három objektum: a Cserepes vagy Fehértorony (az András-templom nyugati tornya), a Verestorony és az északi Imaterem területére egy időben kiterjesztett vizsgálat a podeszt, a nyugati lépcsó'feljáró és járda tervezett megbontásán túl nagyobb méretűvé fejlődött, 1980. szeptember 30-án a Déri Múzeum kutatási engedélyt kért. A kulturális minisztérium múzeumi osztálya e beszámoló írójának leletmentési ásatási engedélyt adott és jóváhagyta a felterjesztett konzultánsokat is, Kertai Lászlót és Entz Géza Antal művészettörténészt (Budapest). 8 így az október 2-tól november 3-ig folytatott kutatást irányítottam Kertai Lászlóval együtt. A területet tervszerűen és három szakaszban kutattuk tovább: eló'ször a Verestorony alapfalainak elhelyezkedését tisztáztuk, azután az északi imaterem szelvényét bővítettük, végül a nyugati bejáratnál talált falmaradványok összefüggéseit igyekeztünk tisztázni. Mindhárom területen csak olyan kiterjedésben és mélységig dolgoztunk, amennyi szükséges volt a tél beállta eló'tt és az elkövetkezendő' 1981. évi munka megtervezéséhez. A tervezésnél már figyelembe vettük, hogy az illetékes szervek támogatták azt az októberre kialakult elképzelést, hogy ha értékelhető objektumokat találunk, azokat a megfelelő konzerválás után műemléki bemutatási szintre felfalazzák és így romkert alakuljon ki a Nagytemplom körül. 8 A régészeti kutatás engedélyezése ügyében eló'ször a Hajdú-Bihar megyei Tanács VB Építési-, Közlekedési és Vízügyi osztálya kereste meg levélben 1980. szeptember 15-én az országos Műemléki Felügyeló'séget. Erről egyidejűleg értesítette a Megyei Múzeumok Igazgatóságát és név szerint e beszámoló írója részére javasolta ásatási engedély megkérését. Dr. Angyal László osztályvezető ugyanebben a levélben jelezte, hogy a kutatás támogatására a Hortobágyi Intézőbizottság 30 000 Ft-ot biztosított. Lásd Déri Múzeum Irattára 531/1980. sz. alatt. - Az ásatási engedély ár. Móáy György részére október 20-i keltezéssel érkezett meg, száma: 27836/80. Október 2-ig Berettyóújfalu-Herpály középkori falusi templomainak leletmentő ásatását végeztem. 160 ^