Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Ferencesek és domonkosok Debrecenben a reformáció koráig
is. De a debreceni, szatmári és lippai kolostorok átadását sikerült a mariánusoknak elhalasztani, sőt később érvényteleníteni. Annak ellenére, hogy Hunyadi 1450-ben már mind a három városnak földesura lett, az ottani kolostorokat a mariánusok kezén hagyta. Ha a mariánusok 1454 tavaszán Kapisztrán János obszerváns ferences hazánkban érkezése előtt - nem tértek volna vissza Szent Ferenc reguláihoz, bizonyára összes kolostorukat elvesztették volna. így is másfél évtized múlva, 1466. év végén Szilágyi Erzsébet Debrecen város földesúrnője és Országh Mihály nádor, Szécsény város földes ura kivitték a szentszéknél, hogy a debreceni és a szécsényi kolostoroknál indítson vizsgálatot. Ennek eredményeként mind a két kolostort a salvatorianusoknak kellett átadni. Szilágyi Erzsébet leveléből tudjuk, hogy a debreceni szerzeteseket el kellett tiltani a kolostor nagy értékű kegy tárgyainak az eladásától. Végül ahogyan Hunyadi, úgy özvegye is megenyhült a marianusokkal szemben, a debreceni kolostor az övék maradt, de a szécsényiről 1468-ben végleg le kellett mondaniuk. 15 Szilágyi Erzsébet 1470 év elején pedig a debreceni mészárosoknak parancsot küldött, hogy a régi szokás szerint a tehén és ökör nyelveket újból a Szent András templom plébánosának, illetve a debreceni minorita kolostornak adják és erre vonatkozóan újabb levelét ne várják. 16 Mátyás király 1489-ben újból panaszt emelt a pápánál a debreceni mariánusokra. A következő év tavaszán a pápai nuncius azt a feladatot kapta, hogy regulázza meg az itteni szerzeteseket. De mikor a rendelet hazánkba érkezett, Mátyás király meghalt s a marianusok maradtak. 17 Szapolyai János erdélyi vajda, aki 1509. szeptember táján a város földesura lett, kegyébe fogadta a ferenceseket. 1513-ban erősítette meg Szilágyi Erzsébet 1470. év elején kiadott rendelkezését, hogy a mészárosok a levágott marhák nyelvét fele részben a kolostornak adják be. 18 Az 1523. januárjában illetve februárjában tartott marianus és salvatorianus egyetemes gyűlésen, majd május végén határozták el a két rendtartomány elnevezését. A marianusoké ettől fogva Provincia Sanctae Mariae in Hungária Ordinis Minorum, a volt observánsoké pedig Provincia Sancti Salvatoris in H.O.M. Mivel a marianusok is szigorúan megtartották a rendi szabályzatot, lényegében egy szerzetrend voltak. Ekkor rendelkeztek úgy, hogy a salvatorianusoknak többé nem szabad Pozsonyba, Székesfehérvárra, Debrecenbe, Lippára járni szentbeszédet tartani. Kivéve, ha Szapolyai János meglátogatta a földesurasága alá tartozó Debrecent és Lippát, de ekkor is csak az erdélyi vajda színe előtt. 1529-ben ezt annyiban módosították, hogy Debrecenben (valamint Székesfehérvárott, Pozsonyban és Szegeden) két évenként tarthattak szent15 Karácsonyi i. m. I. 59., 66., 68., 156. 16 Az Óbudán 1470. február 26-án kelt parancslevél eredetin átírt, átírva Szapolyai János erdélyi vajda 1513. január 21-én kelt oklevelében. Statny Archív v Bratislava. Archív Marianskij provincie Frantiskanov. Lad. no. 5. (313) 17 Karácsonyi i. m. 1.156. 18 Lásd a 16. jegyzet. c^ 149
