Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Ferencesek és domonkosok Debrecenben a reformáció koráig
zóan figyelembe lehetett volna venni Harsányi András munkáját a magyarországi domonkosokról. 10 A debreceni ferences rend történetét összefoglaló tanulmányban Schleich Lajos az alapítási évre szól az 1312. évet feltüntető' véleményről, Karácsonyi 1322. évre vonatkozó álláspontjáról, sőt egy kéziratos munkáról, melynek szerzője ezt 1336van adta meg. Említi, hogy Debreceni Jakab 1308-ban a trencséni csata előtt tett fogadalmat ferences kolostor építésére. 11 Az adat képtelenségét magyaráznunk sem kell, Trencsén vár ostroma 1321. augusztus 8. előtt ért véget a király győzelmével. Véleményem szerint a debreceni ferences kolostort Dózsa nádor Jakab nevű fia alapította 1322-ben. Erre az is támpont, hogy helyét atyja földesúri kastélyának szoros közelségében jelölte ki. A család másik ágát az 1278-ban a Geregye nembeliek lázadása leverésekor elesett I. Pétertől származtatjuk. Az ő fia volt II. Péter, az 1291-1294 közöttre keltezett váradi püspöki tizedjegyzék szerint Rophoin bán és Dózsa mellett Debrecen részbirtokosa. Fia Jakab és ennek Dávid nevű fia még a Dózsafiak korában, az 1340-1350-es években is rendelkezett ezzel a részbirtokkal. A család két ága élesen szemben állt egymással. A ferences kolostort Péter fia Jakab nem alapíthatta 1322-ben a Dózsa-ág kastélya tövében, Jakab curiája a város északnyugati részében keresendő. Erre támadtak rá 1354-ben a Dózsafiak embereikkel és az okleveleket, adományleveleket elvitték. így teljesen érthető, hogy 1324 táján a domonkosok Péter fia Jakab hívására jelentek meg a városban s ő adhatta „a világi hatalom erőszakos" támogatását a Szent András templom elfoglalására, a Dózsa nádor 1322 év őszén bekövetkezett halála utáni rövid ideig tartó bizonytalan időben. 12 A ferencesek XIV. századi kolostorainak jelentős számbeli gyarapodása érthető, mindkét Anjou-házbeli királyunk kedvelt szerzetesei voltak. Nem sokkal a (Összeáll.: Sőregi János, Debrecen, 1939) 164., 179-180. Balogh István: Debrecen. (Budapest, 1958.) 12.; Györffy György i. m. I. 611. A 612. oldalon lévő térképen Zoltai és Balogh nyomán a ref. kollégium helyén feltünteti a domonkos kolostort.; Makkai László: Debrecen mezőváros művelődéstörténete. In: Debrecen története 1683-ig. (Szerk.: Szenárey István, Debrecen, 1984) 494.; Bölcskei Gusztáv: A kezdetektől a váradi iskola beolvadásáig (1660) In: A debreceni Református Kollégium története. (Szerk.: Barcza József, Budapest, 1988) 9. A korábbi összefoglaló munka, Balogh Ferenc: A debreceni Református Kollégium története (Debrecen, 1904) az iskola előzményét az 1312-ben alapított ferencrendi zárdai iskolában látta, 1.11. 10 Harsányi Anárás: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt (Debrecen, 1938) 82. 11 Schleich Lajos: Ferencesek Debrecenben (13227-1552,1715-1788). Debrecen, 1941. 5-6. 12 A Debreceni család nemzedékrendjére, rokonsági fokára és debreceni részbirtokaira, valamint a ferences kolostor alapítására és a domonkosok megjelenésére a szerző véleményét lásd Móáy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között. A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 42. sz. (Szerk.: Gazáa László, Debrecen, 1984) 60-61., 64-65., 79-80., valamint uő: A falutól a mezóvárosig. In: Debrecen története 1693-ig. (Szerk.: Szenárey István, Debrecen, 1984) 104-108., 121-122. - A Debreceni család két ágának kúriáira lásd uő: Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben. In: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve XIX. (Szerk.: Gazáag István, Debrecen, 1992) 43-44. C^ 147