Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Ferencesek és domonkosok Debrecenben a reformáció koráig

czenben ... a ferenczieken kívül más egyéb szerzetesek laktak volna, az öreg írások mélyen hallgatnak...

2 A ferences kolostor alapításának idejéről Szűcs István nem írt, de a helyét igen pontosan meghatározta. A debreceni ferences kolostor alapításáról a Szent-Ferencz-rendiek 1851. évi névkönyve alapján Bunyitay Vincze írt, alapítóját pedig nem Dózsa nádor Jakab nevű fiában látja, hanem Debreceni Péter fia Jakabban, mivel „...a klastrom Debreczen városának ama részében állt, mely ez utóbbiról ma is 'Péter-fia' nevet visel és így kétségkívül az ő birtoka volt..." Az alapítás évéül 1312-t adja meg. Látni fogjuk, hogy Bunyitay a ferences kolostor helyének, az alapító személyének, valamint az alapítás évének nem helytálló közlésével zavart okozott s későbbi téves megállapításoknak vetette meg az alapját. Annál is inkább, mert a domonkosrendiek Debrecenben való megjelenését - erre vonatkozóan elsőként ő hasznosította XXII. János pápa 1326. október 21-én kelt, Theiner által kiadott oklevelét - a ferencrendieknél korábbra helyezte. Azt írta ugyanis: „Kétségkívül ő (Debreceni Péter fia Jakab, M. Gy.) volt az, aki ősei debreczeni monostorát a Domonkos-rendűek eltávozása után (kiemelés M. Gy.) nem hagyta soká lakatlanul s kora másik kedvelt szerzetének, a Szent Ferencz-rendnek tagjaival sietett azt újra megnépesíteni."

3 Ezzel azt sugallta, hogy a domonkosokat 2322 előtt hívta a városba a földesúri család valamelyik tagja, Dózsa, esetleg nagybátyja Rophoin bán, vagy Debreceni Péter vagy Jakab nevű fia. Bunyitay sem volt teljesen meggyőződve feltevése igazáról, mert munkájának a domonkosokról szóló fejezetében ezt írta: „Ki, mikor hívta meg a rend tagjait Debreczenbe? nem említik forrásaink; mi több debreczeni tartózkodásukról is csak egyszer van emlékezet..."

4 Lássuk, miről is szól ez az egyetlen adat, XXII. János fent említett oklevele. A pápa Ivánka váradi püspök panasza nyomán elrendelte, hogy az esztergomi érsek, a veszprémi és győri püspökök helyezzék vissza a váradi püspököt a debreceni Szent András egyházat illető jogaiba. A templomot ugyanis korábban - nyilván 1324/1325-ben - domonkos szerzetbeliek világi hatalom támogatásával erőszakkal elfoglalták. A plébániát illető jogokat gyakorolták, új védőszentet adtak a templomnak, Szűz Máriáról elnevezve.

5 A Szent András egyházat a domonkosok visszaadták és a városban való jelenlétükről 1326 után ugyanúgy nincs adat, mint 1326 előtt. 2 Szabó István: Szabad királyi Debreczen Város történelme három kötetben, (Debreczen, 1871) 1.137., 141., 146. - Ugyanezt adja eló' Chilkó László: A debreceni r. katholikus egyház vázlatos története (Debrecen, 1877) 2-3. 3 Bunyitay Vincze: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. I—III. (Nagyvárad, 1883-1884) II. 444. 4 Bunyitay i. m. II. 432., 434. 5 A pápai oklevél szövegét lásd Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia maximum partem nondum edita ex tabulariis Vaticanis deprompta, collecta ac serié chronologica disposita ab Augustino Theiner, I—II. (Romae, 1859-1860) I. 507. C^ 145