Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben
bodott a piactér. így a XIV. század végi Várad utca elnevezés csak az utca déli szakaszára korlátozódott. Az 1490-es évektől az északi szakaszát Piac utcának kezdték hívni. Ez az elnevezés 1523-tól kezdve folyamatosan szerepel. 6 Anyagi erőforrások, de inkább alkalmas közeli kőanyag hiányában Debrecen soha nem élt a Zsigmondtól kapott kiváltsággal. A települést a XV. század végén is a későbbi adatokból ismert város árka és sövénye vette körül, külső képe is teljesen falusias. Az egyházi épületek, a földesúri kastély, az uradalomhoz tartozó másik épület mellett legfeljebb a plébánia, az iskola és a legmódosabbak háza épült téglából, ennek s a következő századnak a szóhasználata szerint kőből domus lapidea. Ezeknek a tartósabb anyagból épült házaknak a száma összesen sem lehetett egy tucat. A házak túlnyomó többsége háromosztatú vályogház, paticsfallal vagy vert fallal és zsúp- vagy nádtetővel. Ezért is pusztította a várost oly sokszor és olyan nagymértékben a tűz ezekben az évszázadokban, de még később is. A fűtést illetően valamelyes igényességre mutat a XV. század végére keltezhető sok kályhaszem lelet, sőt egy díszes orom kályhacsempe is. A módosabbaknak szobájában tehát rakott kályha állott. A XV-XV1. század fordulóján települtek meg a Szent Miklós utca mindkét oldalán, előbb nyilván az északi soron, írott forrásban ugyan először csak 1573-ban említik. A XVI. század elején kis közt nyitottak - a későbbi Sánta köz -, mely a Szent Anna utcát kötötte össze a Várad utcával. Az 1500-as években bizonyosan megvolt a Schola utca (mai Füvészkert utca) s néhány évtized múlva az eredeti nagy telkek osztásával betelepült a Darabos utca is. írott adat mindkettőre az 1570-es évek elejéről maradt ránk. A Varga utca neve azonban jóval korábban, már 1547-ben feltűnik a jegyzőkönyvekben. A város egyik legrégibb iparát űző s itt nagy számban letelepedett mesterek után kapta nevét, hasonlóan a Csapó utcához, majd a későbbi Kis- és Nagyszappanos utcákéhoz. Debrecen népessége az 1552. évi dikális összeírásban szereplő 1216 porta után számolva, ekkor haladta meg először a 10 000 lelket. A gyarapodó lakosság új utcák nyitását igényelte. így 1570 előtt a Hatvan és Német utcák telkeit megosztva mérték ki a házastelkeket és az új utcát egyszerűen Új utcának nevezték (mai Bajcsy-Zsilinszky utca). A város legdélibb utcája még ez előtt alakult ki a korábbi szántó területén. Ez volt a Belsőboldogfalvi utca, melyről 1554-ben ír a magisztrátusi jegyzőkönyv. A század második harmadában keletkeztek olyan utcák, melyek folytonosságát követni nem tudjuk, sőt valamikori helyüket sem lehet már meghatározni. Ilyenek a Fényes, Kis vagy Lázár, Nebánts utcák, melyeket az 1550- és 1560-as években említik. Zoltai Lajos mindegyiket a város Péterfia- és Ceg6 Német utcát és Piac utcát lásd Zoltai i. m. 17. - Szent Mihály utca: Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei 1552/1554. (Ford. és vál. Balogh István, szerk. Szendrey István, Debrecen 1982) 40.a 445/2. eset. - A földesúri kastélyhoz tartozó másik telekre lásd HBML IV.A. 1021/b. ad Muo. 20, eredetin átírt oklevél. Mátyás király Tar Ispán Albertnek, debreceni officiálisának adományozta. 138 f%