Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

Szentlászló utcának nevezhették. Okleveles adatunk csak 1503-ból szól róla. Helyét Zoltai Lajos a XVII. század végi Nagy és Kis Szappanos, esetleg Kis Csapó és Kis Péterfia utcák, tehát a mai Rákóczi utca környéke táján kereste. í570-ben kelt utolsó írott forrásban történt említése alapján bizonyos, hogy észak-dél irányú utca volt. A mezőváros északnyugati részének - az 1342-ben Mesterfalvának írt részbirtok - belső fő utcáját nyilván ezzel egyidőben nevezhették el Mester utcának. Első okleveles említése 1466-ból való, mikor is Szilágyi Erzsébet a Mester utcának külön heti és országos vásár tartását engedélyezte. Későbbi neve Nagymester utca, majd mind a mai napig Bethlen utca.

4 A XIV. század derekán Debrecen házastelkeit és kertjeit délen egy nyugati irányú útvonal - a későbbi Hatvan utca -, a keleti településrészen pedig egy keletdélkelet irányú - a későbbi Cegléd utca - határolta el a szántóktól. A debreceniek földjei délen voltak határosak az Árpád-kori Torna temploma titulusáról későbbi Boldogasszonyfalvának nevezett falu szántóival. A felsorolt hat utca mellett voltak a már említett összekötő utcácskák, zsákutcák, közök, sorok, sikátorok, melyeknek kezdetben nevet sem adtak, illetve nevükről későbbi adatunk nincsen. Ezzel fel is vázoltuk a XIV. század végi településszerkezetet. A XV. század első felében növekedett a népesség, minek következtében megindult a település terjeszkedése, előbb, de kisebb mértékben északi irányban és kelet majd nyugat-, a későbbiekben pedig nagyobb mértékben dél felé. Északon a kertek helyén, a XV. század végéig a meghosszabbodott Péterfia Jakab utca mindkét oldalán házastelkek alakultak ki. A központból nyugatra induló útvonal északi oldalán már korábban is álltak házak, most azonban a déli oldal is betelepült jelentős nagyságú telkek kialakításával. így született meg a nevét feltehetően a Hatvan felé tartó útról nyert Hatvan utca. írott forrásban először 1548-ban találkozunk vele. A keleti városrészben egy 1484. évi oklevélből megismert Cegléd utca déli oldala is a XV. század elején települt be. A század folyamán a korábbi kertek, közeli szántók helyét - a magisztrátusi jegyzőkönyvekben először 1548ban említett - Szent Anna utcáig házastelkek foglalták el. Ez az utca nézetem szerint már a forrásokban történt említése előtt háromnegyed századdal kialakult. A további terjeszkedést Debrecen újabb fejlődési korszaka indokolta. A Debreceni család kihalása után a város a koronára szállt. Zsigmond 1405-ben adta meg Debrecennek a jogot, hogy kőfal vegye körül a települést. A század első harma4 Burgundia utca: Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei, 1547. (összeáll., közzétette Balogh István, szerk. Szendrey István, Debrecen, 1979) 43. és 245. regeszta. - Péterfia Jakab utca: Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei 1549 (1550) Ford. Komoróczy György, szerk.: Szendrey István, Debrecen, 1981/172. az 543. regeszta. - Homok utca: közölve a debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1947. (Szerk.: Sőregi János, Debrecen, 1938.) 131-135. - Várad utca: Hajdú-Bihar megyei Levéltár (továbbiakban HBML) IV.A. 1021/a. Meo. 32. eredeti diploma. - Szent László utca: HBML IV.A 1012/a. Meo. 78. eredeti diploma. - Mester utca: HBML IV.A. 1012/a. Meo. 34. eredeti diploma. 136 ?>