Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földrengések a régi Debrecenben

Mihályfalviné Assz. házánál", ahol a falak mindenütt összerepedtek. Itt 8 épületben összesen 186 forint volt a kár. A Piac utcai hóstátban 4 ház sérült meg, a kár 60 forint 30 krajcár. A Piac utcai összeírásban szerepel a parochiális házak és a templomok „nagy károsodása" (a Nagytemplom és a Kistemplom, valamint az 1802. évi tűzvész után épített új parochiális épületek. M. Gy.)

f az előzetes összeg 500 forint. Mint látni fogjuk, a helyreállítás többe került. A régi városháza épületéről azt írta az összeíró esküdt, hogy „...az öszve rogyáshoz közelít", itt a kár 400 forint. Az úgynevezett generális ház is „nagyon megrepedezvén" 45 forint értékkel szerepel a kártételek között.

11 Az egész Piac utcai részen 2359 váltóforint és 27 krajcár a becsült károsodás. Magának az összeírást végző Megyaszay Józsefnek a háza is súlyosan sérült, de a saját káraként csak 30 forintot írt be. Az 1834. október 15 -i földrengésnél tehát a fenti részletezésből kitűnően legalább 279 ház rongálódott meg, a gazdasági épületeket még ehhez kell számolni, így nyugodtan mondhatjuk, hogy közel 350 építmény sérült meg könnyebben-súlyosabban. Az összes kárt 5304 váltóforintra és 42 krajcárra becsülték. Különösen súlyos volt a város saját házainak kára, de tudjuk, hogy a régi városháza még meglevő épületrészeit amúgy is lebontásra ítélték. Nem kevésbé súlyos volt az egyház vesztesége sem. A debreceni református egyházközség presbitériumi üléséről a már korábban általunk idézett jegyzőkönyv október 17-én az újólagos helyszíni vizsgálódás után megállapította, hogy „...a Nagy Templomban a' napnyugati oldalon egy ablak felett a' bolt hajtás, melly már ennek előtte is megnyílt volt, most újra annyira meg repedt, hogy az ékek belőlle kihullottak, továbbá, hogy több helyeken is meg repedeztek ugyan a' bolthajtások..." A kiküldöttek azt is jelentették, hogy a Kistemplomnál „... is látszanak ugyan a' falakon, és a bolthajtásokon a' földrengés által okoztatott repedések...", de a helyzet semmi veszélyt nem rejt magában. A presbitérium a Nagytemplomra vonatkozóan viszont úgy rendelkezett, hogy ott szüneteltetni kell az istentiszteleteket egészen addig, amíg a helyreállítás meg nem történik. Ez idő alatt a Kistemplomban vasárnaponként kétszer lesz istentisztelet, 8 órakor és 10 órakor.

12 De mi okozta, hogy a nem is olyan régen felépített Nagytemplomon ilyen súlyos repedések keletkeztek a bolthajtásokból indulva le a falakon? Különösképpen is a nyugati bejárat melletti oldalon? Bizonyos, hogy nemcsak az 1834. évi földrengés okozta ezeket, hiszen a jegyzőkönyv egyértelműen hangsúlyozta, hogy az utóbbi helyen már korábban meg volt nyílva a boltozat, és ki kellett ékelni. Két okot találunk erre. Először is az 1829. nyári földrengés leírásánál hangsúlyozta a tanács 11 A generálisház vagy tábornokház a város tulajdona volt, az akkori Piac u. 28. sz. alatt. 17031731 között Dobozi István fóbíróé volt. Sokáig tábornoki szállás volt benne, innen kapta a nevét. - Az október 17-i tanácsülésen a városkapitányi hivatal jelentésében írt Tóth-ház vagy Tóth-kaszárnya, a Péterfia u. 28. sz. ház 1730 óta a város tulajdona. Kvártélyház - katonai szállás -, majd tömlöc volt benne. Szomszédságában volt a város Péterfia utcai csapszéke. 12 A 7. jegyzetben idézett forrás 21. oldalán. 106 ^