Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földrengések a régi Debrecenben

Anna-templom az azévi tűznél megégett, helyreállítása, a homlokzat és a torony építése csak 1834-ben történt meg.) A jegyző megörökítette, hogy egyesek szerint már az előző éjjel 11 óra tájban „kismértékben mutatta magát a földindulás" tompa zúgással és csendes morajjal, de károkat nem okozott. Ezt az észlelést, mivel „szavahihető" tanúk nem erősítették meg, a tanács nem tartotta hitelesnek. Az 1829. július 1-én reggel és este történt földrengés kárainak felbecsülésére a tanács Miklóssy Ferenc szenátort küldte ki. Megbízásának bizonyosan eleget is tett, de az azévi nyári tanácsülések egyike sem foglalkozott tovább a földrengés ügyével. A jegyzőkönyvek legalábbis nem utalnak erre.

5 Szűcs István munkájából tudjuk, hogy a július 1-i, illetve legalább utólag bizony adjunk csak hitelt a kisszámú észlelőnek, június 30-i éjszakai földrengés igen nagy károkat okozott Piskolt, Érendréd, Dengeleg és Pér községekben.

6 Ma már régóta tudjuk, hogy ezek szerint az 1829. nyári földrengés epicentruma volt ott, Debrecen csak a külső régiójába tartozott a földmozgásnak. Még részletesebb és megbízhatóbb adataink vannak az 1834. október 15-i nagy debreceni földrengésről. Az ekkor keletkezett jelentős károkkal először az október 17-én tartott „eklésia gyűlés" foglalkozott. A Budai Ézsaiás szuperintendens elnökletével tartott gyűlésben részt vettek Marton József tiszteletes, Rakovszky Dániel városi főbíró, főgondnok, E. Csapó István gondnok, Vámossy Károly jegyző, Péczely József professzor és még hét presbiteri tisztséget betöltő szenátor. A jegyzőkönyv fogalmazásából kitűnik, hogy már az előző napon, október 16-án bizottság alakult „a' Nagy és Kis Templomokban okozott károk megvizsgálása" céljából. Ők a 17-i gyűlésen a látottakról beszámoltak, de a főgondnok javaslatára több megbízottat újólagos helyszíni szemlére küldtek ki, akik jelentésüket ott szóban meg is tették, s ezt a jegyzőkönyv írásba foglalta.

7 A városi tanács 18-án reggel ült össze, ahol Rakovszky Dániel főbíró bejelentette, hogy az „igen erős és sok károkat okozott" földrengésről már írásbeli jelentést küldött a Helytartótanácsnak. A tanácsi jegyzőkönyv szerint a földrengés október 15-én reggel fél és háromnegyed nyolc óra között történt. A tanácsülésen már ott feküdt az asztalon a városkapitányi hivatal jelentése a hivatali épületeket, köztük elsősorban az úgynevezett Tóth-házat ért károk előzetes felmérésével. A tanács úgy rendelkezett, hogy az „utczabeli senator urak" helyszíni vizsgálódása után részletes jelentést tegyenek a földrengés okozta károkról.

8 A kár igen súlyos kellett legyen az 1802-i tűzvészben részben elpusztult régi városháza épületében is. (Az új szárny építése már 1827-ben folyamatban 5 Miklóssy Ferenc írásbeli jelentése bizonyosan az ún. Relationes, a tanácshoz benyújtott jelentések hatalmas mennyiséget kitevő fondjában található meg. 6 Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme I—III. (Debrecen, 1871) III. 855. 7 A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára. A debreceni ref. egyházközség presbitériumi jegyzőkönyvei 1834-1838.

1. 99. c. 19. a 18-19. oldalakon. 8 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Rendtartási jegyzőkönyvek 1834. év. IV. A. 1011/a. 104. a 375376. oldalakon. C^ 103