Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)
Kuthy-Térey Sándor (1977)
társaságában az önképzőkör egyik buzgó tagja, jurátusként egyre-másra nyeri a Kaszinó pályadíjait 6 , még nincs húsz éves, hogy munkatársa a debreceni lapoknak, az Új Időknek, a Hétnek, s hamarosan kötete jelenik meg (Versek 1904-1906, 1907/ Egyszóval jó rajtot látszik venni az irodalomban - s minthogy 1908-ban megkezdi debreceni ügyvédi gyakorlatát - a polgári életben is. De előnye barátaival - ellenfeleknek érzett iskolatársaival - szemben csak pillanatnyi, költeményei még a nép-nemzeti ritmust verik, századvégi szólamokat szavalnak. Csak egyetlen ciklusban oldódik fel merev, önképzőkörös tartása, csupán a ,, Változatok "-ban érezhetjük, hogy beléptünk a gyorsuló idejű századba. Jellemző, hogy egyik bírálója - a néhány év múltán Nyugatos orientációjúvá lett Szunyogh Barna - miután két kézzel hintette elismerését - ezt jegyzi meg: bizonyára a kis fehérlelkű bakfisoknak és Farkas Imre kis kadétjainak is tetszeni fog a kötet. 7 Kuthy egy évvel később már Adyt köszönti, bár sem követőjének, sem rajongójának nem vallja magát, sőt mintha félne is ily hírbe keveredni. Mégis maga felé hajlik a keze, mikor felmenti magát egy esetleges váltás ódiuma alól. Nem kell azon bánkódni - mondja - hogy a kevés költői karakterrel bírók ideiglenesen Ady hatása alá kerülnek. Ennek is megvan a maga haszna, legalább megváltozik költészetünk arculata. 8 S csakugyan: egy évvel később már ilyen kifejezésekkel találkozunk verseiben: „fehér hegedű", „félig csókolt csók" - egyenesen Adyvá akarja gyúrni magát (A fehér hegedű, 1909/ Ám a költészetben nincsenek átváltozás-csodák: „nem a lelkéből törnek elő ezek a hangok, hanem kívülről jönnek bele, a ma körülöttünk tarajosodé irodalmi áramlatokból"-utasítja el kísérletét a Vasárnapi Újság, 9 és hasonlóképp vélekednek Debrecenben is . l0 Kudarcos kísérlete ellenére Kuthy mégsem lesz hűtlen a modernekhez. Az eddig követett szimbolizmus - úgy tűnik számára - koncentráltabb gondolkodást, direktebb képiséget, erősebb egyéniséget követel, mint az övé -most az impresszionizmus irányába halad. Kísérleteinek első színtere Debrecen - ügyvédi munkája köti ide - helyi lapokban, naptárakban, folyóiratokban próbálja erejét, majd 1912-től - immár Térey néven - a Nyugatban is publikál. A szelídebb, kevésbé akarnok poétát Osvát is szívesen fogadja. Versei a francia impresszionizmus fülledt, szecessziós világát idézik - nem 5 Kuthy Sándor: Hajnalka a királyleány. Mese. Debreceni Hírlap, 1896. február 8. 6 A Kaszinó választmányi üléséről. Akadémiai Évkönyv 1904-05., 89.; A Kaszinó Kazinczy-pályázata. Akadémiai Évkönyv 1905-06., 202-203.; A Kaszinó Kazinczy-pályázata. Akadémiai Évkönyv 1906-07., 153-154. 7 Szunyogh Barna: Egy új verseskötetről (Kuthy Sándor: Versek 1904-1906., Budapest, 1907., Singer és Wolfncr). Debreczen, 1907. március 31. 8 Kuthy Sándor: Ady Endre. Debreczen, 1908. február 25. 9 A fehér hegedű. Vasárnapi Újság, 1909. március 28. 10 Vándor Iván: Kuthy Sándor könyve. Debreczen, 1909. március 30.
