Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)

Nagy Zoltán kuruc versei (1970)

Friss, változatos ritmusban írott a harmadik költemény, az Ugrás nóta, ahol - ha a nyomdai betűszedésnek hinni lehet - megpróbálkozik kevert ritmusú sorokkal is. „ Sárga, sárga, jó lovam sárga, Itt van, itt a Betekints csárda. Jó kuruc legények Itt tanyáznak, Az labancz torára Lakomároznak. " Az Ugrós nóta hangulata, amely erősen emlékeztet a Csinom Palkó hangvételi hetykeségére, a Falusi lakodalom tétel-, s az Öreg csont mulatós soraiban tér majd vissza.

25 Gyöngén sikerült - s nem utolsósorban azért, mert hangulatban távol áll a költőtől - a tiszabecsi harcról való ének. Az effajta tényszerű, realitáshoz kötött előadásmódhoz már itt is kevés érzéke van. A rossz hangulati megválasztás fokozott mértékben hozza elő költői gyöngeségeit is: bizonyos képeket agyondolgoz, hézagpótló sorokat, illetve szakaszokat iktat közbe, ami annál feltűnőbb, hisz a későbbiek során éppen a szigorú szerkesztettség lesz rá a jellemző; s az önkontroll. Pl.: a csata sikertelensége felett kesergő Rákóczi így fakad ki: „Pedig nincsen táborunkban Tétlenül ki nézné, De sok ifjú nem lesz immár A rév miatt vénné! " Megjegyzésre érdemes, hogy ez a groteszk vagy - legyünk őszinték rímkívánta, keresett és erőltetett megoldás, ez a hézagpótló négy sor a leglényegesebb közlendője a csatáról. Mikes levelei A Csokonai Kör Kazinczy-pályázatára küldött Mikes levelei már egészében nevezhető sikeresnek. A költemény öt részén elégikus hangulat húz át, Nagy Zoltán legszebb - mert egyéniségének megfelelő - költői magatartásából fakadó. „A beérkező versek közül az első díjat (12 aranyat) lapunk jeles tollú munkatársa, a nagy jövőre jogosító fiatal poéta nyerte el, aki csak 25 Lásd Almomban zene (Költemények 1924-1944) című kötetében. Bp., é.n., 61, 63. 26 Mj.: Debreczen, 1904. február 15-16.