Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)

Nagy Zoltán kuruc versei (1970)

dig jó ürügy volt az 1700-as évek szabadságharcát idézni, s viszont - Rákóczi neve Thalyét asszociálta. Nem véletlen, hogy éppen Debrecen rendezett először kétszázados évfordulót, s az sem, hogy éppen ezen a napon, illetve ünnepségen választották meg egyhangúan Thaly Kálmánt a város díszpolgárává.

4 Mindez jól látható a kor hangulatát híven tükröző helyi sajtóból. A kuruc témák a debreceni újságok legrangosabb helyeit foglalják el. A vezércikk és tárcarovatok bujdosók sorsáról regélő románcokat tálalnak az erre éhes nagyközönség elé, a hírek legfőbb témája a Rákóczi-ünnepek előkészületei. De a kuruc szellemiség hatása, a Rákóczi-szabadságharc romantikája nyomon kísérhető az élet más területeiről hozott cikkekben is. Az írások kurucos keretet, sujtást vagy kontúrokat kapnak, az évforduló apropóján születnek stb.

5 A szépirodalom, Debrecen poétái nem kis részt vállaltak az ünneplésből. Az országos fórumokról jól ismert Lévay Józsefén, Lampérth Gézán, Ábrányin, Szabolcskán vagy Telekes Bélán kívül

6 a helybeli lapokban Oláh Gábor versei és prózai írásai, Móricz Pál kuruc legendái, s regényes történetei a leggyakoribbak. Népszerű a Kisfaludy Társaság igényeihez simuló Szávay Gyula, a „bokrétás" Gyökössy Endre, a liberális szellemű papköltő, Jánosi Zoltán, aki különösen ódáival jeleskedett. De a korszak kedves kuruc-poétái közé tartoztak a feledés rostáján immár kihullott Mészár László, a könnyű dalok jelese, a fiatal Kató József, Milotay István, a csak verselgető Bódogh Zsigmond, Draskóczy Gábor. A város nagy tekintélyű irodalmi egyesülete: a Csokonai Kör elsősorban ezekre az erőkre apellált, midőn a szabadságharc emlékének hódolva, évi rendes pályázatát a kuruc versekre írja ki.

7 Az ünneplésből természetesen a város szellemi utánpótlásának biztosítója: a főiskolai ifjúság sem maradhatott ki. Az 1902-1903-as Akadémiai Évkönyv tanúsága szerint: „Ez év Rákóczi esztendeje volt. Megemlékezett erről a (Magyar Irodalmi) társaság rendes heti gyűlésein is, amennyiben működésének jelentékeny része nagy Rákóczi Ferenc fejedelemre és az ő halhatatlan kurucaira vonatkozott. Megemlékezett róluk a társulat ifjúsága szavalatokban, felolvasásokban, beszédekben, költeményekben. Felölelték ennek a kornak irodalmát, történetét, sőt még hadi irodalmát is. Több gyűlést teljesen ennek a kornak szentelt a társaság".

8 De ugyanez mondható el a 4 Söregi János: Vezető a Déri Múzeumban, 335. 5 A dolgozat írásához a Debreczen és az 1903-ban induló Debreceni Független Újság című napilapokat, a Debreceni Protestáns Lapot, a Debreceni Főiskolai Lapokat és a theológus ifjúság Közlönyét tekintettük át. 6 Vö.: Vende Ernő: II. Rákóczi Ferencről szóló költemények gyűjteménye. Bp., é.n., 462-463. 7 Pályanyertes versek. Debreczen, 1904., február 11. 8 A Debreceni Református Kollégium Főiskolájának Évkönyve 1902-03., 129.; Zsigmond Ferenc: A debreceni kollégium és a magyar irodalom. Debrecen, 1940., 169-170.