Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

cséplőgépet adott el.' Kautz Gyula 1864-ben még az egész országban 163 gőzcséplőről tud, ekkor 28 megyében a gépek száma még nem éri el a tízet, 13 megyében 10-20 között van, 5 megyében 20-30 között, s mindössze négy megyében több 30-nál.

387 1871-ben már 1849 gőzcséplőről tudunk (legtöbb Heves és Szolnok megyékben).

388 1861-től kezdve magyar gyárak is készítettek - elsősorban angol mintára gőzcséplőgépeket,

389 de az 1870-es években már a nagyobb parasztgazdák is elfogadták, bár technikai fogyatékosságaira többször rámutattak. Kifogásolták, hogy a gép töri a szemet, s emiatt annak csírázóképessége erősen csökken. Voltak, akik a magyar gépek silányságát kifogásolták, még olyan vélemény is akadt, hogy az 1/10-én való kézi bércséplés olcsóbb, mint a cséplőgéppel való cséplés.

390 Pedig egy 8 lóerejű cséplőgép ekkor már óránként 20-25 keresztet, naponként tehát 200-500 keresztet volt képes elcsépelni, és hozzá csupán 19-24 ember kellett.

391 Ismét hangsúlyozni kell, hogy az 1860-as években még ország legnagyobb részében, kézzel csépelnek vagy nyomtatnak.

392 Az említett 1871. évi statisztika szerint

393 akkor Magyarországon 2388 gőz-, 3067 lovas cséplőgép volt. Ebből Erdélyre 28 gőz- és 131 lovas cséplőgép esett. Megyénként (darabszám) megoszlás a következő: Gőzcséplőgép 1-5 Árva, Kraszna, Máramaros, Zaránd, Kövér vidéke 5-10 Liptó, Sáros, Szepes, Torna, Trencsén, Turóc, Ugocsa, Zólyom, Hajdú kerület, Közép-Szolnok, Krassó 10-20 Bereg, Esztergom, Gömör, Hont, Ung, Jászkun kerület 20-40 Abaúj, Baranya, Bars, Győr, Szatmár 40-60 Borsod, Csongrád, Mosón, Nógrád, Sopron, Temes, Vas, Zala 60-80 Arad, Békés, Csanád, Komárom, Nyitra, Pozsony, Tolna, Veszprém, Zemplén 80-100 100-nál több Bács-Bodrog (110), Bihar (112), Fejér (123), Pest (168), Somogy (130), Szabolcs (118), Torontál (104), vezet Heves (206). Erdélyben 18 megyében nincs, 8 megyében 1-10. 386 Magyar Gazda 1861. 679-681; Gazdasági Lapok 1864. 421; Sevin 1944. 91-92. 387 Kautz 1864.270-271. 388 Falusi Gazda 1862. 52; Erdélyi Gazda 1872. 230. 389 Először Rock István hozta ki 81óerejű gőzcséplőgépét. Sevin 1944. 98. 390 Réti 1889. 57; Gazdasági Lapk 1857. 439; Mezőgazdasági Szemle 1890. 294-300; Gazdasági Lapok 1859.798, 1862.150-151. 391 Magyar Gazda 1875. 26; Vasárnapi Újság 1863. 186. 392 így Somogyban, Falusi Gazda 1863. 139. A Dráva mentén, Falusi Gazda, 1863. 119. Csongrádban, Gazdasági Lapok 1865. 262-263. Békésben, uo. 1867. 375. Moldvában, Veszely-Imets-Kovács 1870. 58. - Utalnak még rá Falusi Gazda 1862. 57; Falusi Gazda Naptára 1866. 34; Ditz. 1869. 110111. A Zsitva melléki jobb gazdák már szívesen csépeltemének bércséplőkkel, de panaszkodnak, hogy nincs vállalkozó, aki ilyen gépet venne. Huszár Gy. tudósító meg is jegyzi: sajátos átka a magyar gazdasági állapotoknak, hogy azoktól a tőkék igazolhatatlan közömbösséggel elfordulnak. Kertészgazda 1857. 550. 393 L. a 361. sz. jegyzetet. 207