Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

10. kép. Fészer vagy színaszín 50-60 család portáján megtalálható volt a méhes, egyszerű szalmatetős építmény, melyben vesszőből font kasokban tartották a méhet. A méhes helye minden esetben a veteményes kertben volt. E tipikusnak tekinthető portabeosztástól voltak eltérések, főként a szabálytalan alaprajzú portákon. Ilyeneket elsősorban utcavégeken, faluszélen, vagy olyan esetekben találunk, ahol a nagyobb telkeket az örökösök valamilyen szabálytalan formában megosztották. Az ilyen porták száma a XIX. sz. folyamán mintegy 20%-a lehetett az összes telkeknek. A hármas funkcióövezetet azonban ezeken a portákon is megtaláljuk, csak az egyes övezetek elhelyezkedése, bekerítése tér el a tipikus formáktól. Eltér még a tipikus formáktól a föld nélküli parasztok, napszámosok, kubikusok, summások portája. Ezek száma a XIX. sz. folyamán egyre szaporodik. Sok azonban a régi, tipikusan berendezet portákat foglal el, így a legtöbb ilyen porta inkább az épületek egyszerűségével, az egyes szektorokat elválasztó kerítések elmaradásával tér el a fenti típusoktól, de az alapvető szerkezeti elemek ezeken is jól megfigyelhetők. A régi portatípusok felbomlása főként a XX. sz. új telepein figyelhető meg, melyekre más falukból, uradalmakból családok költöztek be, magukkal hozva korábbi lakóhelyük építkezési jellegzetességeit. 59