Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Bocskai István Kismarjának adott privilégiumlevelének néhány tanulsága

minden időre szóló korcsmálási engedélyt és felhatalmazást adunk, s nem engedjük, hogy azt akár a mi, akár a Kereki udvar számadásába vonják, vagy mások, bárkik a maguk javára megkíséreljék. Tizenötödször. Posta-, vagy amint nevezik: futárlovakat a mi és utódaink menetlevele nélkül senki felszólítására kiszolgáltatni ne tartozzanak. Tizenhatodszor. Afelől is nyugodtakká és biztosakká akarjuk őket tenni, hogy sem őket, sem egyetlen örökösüket, vagy utódjukat soha (nulla unqua tempore) senkinek el nem adományozzuk, sőt a legjobb indulattal (gratiose) ígérjük, hogy minden időre kiváltságos mezővárosként tartjuk meg őket. Ezért Nektek, Tekintetes, Nagyságos, Nemzetes és Nemes -, a nevezett Bihar vármegyében (működő) főispánoknak, alispánoknak, szolgabíráknak, adófelvetőknek, az összeírt adók és egyéb köztartozások behajtóinak (decimatoribus), (továbbá) hadvezéreknek, hadnagyoknak, várak és őrhelyek parancsnokainak, szálláselosztó kapitányoknak, a várak s elsősorban a mi Kereki várunk elöljáróinak, élésmestereinek, várnagyainak, mindenféle más helyek tisztjeinek, tisztviselőinek, a harmincadosoknak, vámszedőknek, hidak, hágók, révek és átkelők őreinek s mindezek helyetteseinek; ugyanígy bármely királyi város, mezőváros, falu és birtok bölcs és körültekintő bíráinak, polgármestereinek, falunagyjainak (villicibus), és esküdt polgárainak; ezeken felül (etiam) bármilyen rendű, rangú, állapotú, méltóságú, ebben a mi Magyar-birodalmunkban és Erdélyországban bárhova rendelt és bárhol tartózkodó mostani és az idők folyamán (bárhova) állítandó (és bárhol tartózkodó) embereknek, akik jelen levelünkről tudomást szereznek, ezen levelünk által rendeljük, sőt (et) keményen megparancsoljuk, hogy a mi fentnevezett Kismarja mezővárosunkat mostantól fogva minden időkben miáltalunk teremtett és kinevezett mezővárosnak tartsátok és tekintsétek, egynek a mi Magyar birodalmunk és Erdélyországunk mezővárosai közül. Ennek egyes polgárait és lakosait pedig, t. i. - amint fentebb említettük - a jó és tisztességes (hírű és) állapotú embereket mindig két tanú-számba vegyétek és fogadjátok, miáltalunk adományozott pecsétjöket elismerni és hitelesnek elfogadni tartozzatok és legyetek kötelezve (L. lentebb: debeatis et teneamini), hogy sem őket, sem szolgáikat a ti földeiteken, hatóságotok területén, uradalmaitokban és hivatalos hatalmatok alatt kihágásokért, vétségekért, bárkinek és bármilyen ügyből eredő tartozásaiért személyükben, jószágaikban és bármiféle javaikban - ha csak főbenjáró bűnről nincs szó - előzetesen letartóztatni és bebörtönözni (ne merészeljétek), sőt minden keresetet illetékes bírájuk előtt legyetek kötelesek és tartozzatok ellenük benyújtani és folytatni, s a mi engedélyünk ellenére nem vehetitek vissza és nem hurcolhatjátok előbbi tartózkodási helyére, csak a birodalom törvényes rendelkezéseinek megtartásával. Hasonlóképp eszetekbe se jusson (L. lentebb: minimé praesumatis), hogy valami census, rendes vagy rendkívüli közadóink, hadsegélyünk és kamaránk haszna fizetésére, bárminemű közrendbeli és polgári szolgáltatások (teljesítésére), hadseregek és várak (részére szükséges) eleség és (más anyag ?) szállítására, tizedek, kilencedek, kepedézsmák, adójárulékok, vám lerovására hajtsátok és kényszerítsétek őket, 505