Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Egy nagy-sárréti középbirtok gazdálkodása a reformkorban

A Sárrét régebbi leírói Szerep gazdálkodásáról különösen azt állítják, hogy itt legfeljebb a réti állattartás, azon belül is különösen a sertéstartás dívott, ezen kívül a lakosság jövedelemforrását elsősorban a halászat, madarászat, vidrafogás, nádvágás, vessző- és gyékényszedés képezte.

6 Földművelést legfeljebb csak itt-ott, a „szigeteken" végezhettek, ahova az ekét csónakon vitték be.

7 Más beállításban, de mégis lehangoló képet festenek a Nagy-Sárrét földműveléséről a 19. századi gazdasági tudósítások is.

8 Ma már tudjuk, hogy az Osváth Pál, majd nyomában mások, főleg Szűcs Sándor által ábrázolt romantikus kép nem teljesen fedi a valóságot. Már egy 1556-ból származó dézsmajegyzék,

9 még inkább a bajomi vár 1594. évi összeírása számottevő búza-, árpa-, kölestermésről, nagyszámú „vágó tehén"-ről, „verő disznó"-ról, lovak, tehenek létéről ad hírt.

10 Vályi András már 1796-ban megállapítja: „határbeli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék".

11 Ezt a képet erősíti az itt ismertetendő urbárium is. A Kelemen család 1791-ben királyi adományként jutott itteni birtokához, ahol kisebb kastélyt is építettek.

12 Az 1835-ből való urbárium

13 szerint a majorsági birtok nagysága (1100 négyszögöles holdakban): első forduló 260 hold; második forduló 300 hold; harmadik forduló 250 hold; összesen 810 hold. az úrbéres földek eredetileg nyolc egész szessziót tettek, de ezt kiegészítette még az uraságtól bérbevett 200 pozsonyi mérő föld: belső telkek (32 jobbágy és 123 zsellér) 158 pozsonyi mérő; szántóföldek 384 pozsonyi mérő; rétek 128 kaszás; szőlők 53 kapás. Mindez 1100 négyszögöles holdakra átszámítva körülbelül 500 holdat, vagyis az egész majorság hatvannégy százalékát teszi ki. A Kelemen család szerepi birtokának teljes terjedelme tehát összesen mintegy 1330 hold lehetett (az egész határ 13,6 százaléka).

14 6 Osváth P. 1875. 585-586. 7 Szűcs S. 1938. 166. 8 Lásd pl.: Magyar Gazda 1845. 92; Gazdasági Lapok 1857. 19; Falusi Gazda 1862. 246. 9 Balogh I. 1958. 10 MódyGy. 1973.55. 11 Vályi A. 1796.403. 12 NadányiZ. 1938.511. 13 HBML. IV. A. 1. b. 520., 523. 14 Az urbárium szerint a birtok határa a rét felől pontosan nem állapítható meg. 482