Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Magtárak a Bihari síkság népi építészetében

A magtárak bejárata általában széles, lehetőleg kettős zsaluzott ajtó, erős, némelykor díszes kovácsoltvas zárszerkezettel, esetleg lelakatolható vas keresztpánttal. Ablakok helyett csak szelelő lyukakkal találkozunk, melyeket a régebbi magtárakon díszes vasrács, és belülről nyitható-zárható vaslemezfedő borít (9. kép). 10. kép. Magtár pincével, háttal az utcára. Épült 1910 körül. Kismarja. Varga Gyula felvétele, 1974. A különálló magtárak is a legtöbb helyen több rendeltetésre épültek. Ha egyetlen helyiségből áll is, gyakran lécekből készült rács-fallal leválasztanak egy részt szalonnás kamarának, vagy lisztes kamarának. Ez a rész a léc választófal miatt jól szellőzik, de a macska nem tud hozzáférni az itt elhelyezett élelmiszerekhez. Gyakoribb azonban az a megoldás, hogy eleve több részből áll a magtár. Sok magtár alá építettek például pincét. Ilyenkor a pince lejárata, a „pincegátor" vagy a főbejárattal párhuzamosan helyezkedik el (10. kép), vagy a végénél (11. kép). Mivel vidékünkön a legtöbb faluban magas a talajvízszint, nem tanácsos a pincét mélyre ásni, így a pince fölé kerülő magtárrész kissé magasabbra kerül, ahova csak 2-4 lépcsőn lehet bejutni. Ennek megfelelően a magtárajtó és a pinceajtó nem egy szintbe esik, ami a fő frontot asszimetrikusan tagolja (10., 12., 13. kép). Módosabb gazdák - különösen, ha nem volt még megfelelő kamarájuk - eleve több helyiségből álló kamarákat építettek. A különböző rendeltetésű helyiségeket vagy egy főbejáraton lehetett megközelíteni, s bentről nyílt az ajtó a másik szektorba, vagy két bejárattal rendelkezett. Néhány esetben kétszintes megoldással is találkozunk. Egy furtai volt kisnemesi kúria 19. század első felében épült, kb. 6 m magas magtárhelyiségét például egy beépített fa szerkezettel két szintre tagolták, így az egyes szektorokat kényelmesebben tudták kezelni, s a magtár légterét is jobban ki tudták használni. Emeletes magtárt találtunk Kismarjában is, egy kb. 15 holdas kisgazda (Oláh Lajos) portáján, akinek egyik „bíróviselt" őse építtette, 1860 körül. Érdekessége, hogy egyik főbejárata az utcára nyílt, de az udvar felől is volt bejárata (14. kép. A magtárat az 1970-es évek végén lebontották.) 327