Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

másra jelennek meg a kor szabványai szerint épített kerek betonsilók s a beton trágyatelepek. Természetesen, a táji tényezőknek még mindig meghatározó ereje van,

128 de ennél is fontosabb egy-egy jól működő gazdasági iskola, mintagazdaság, kísérleti telep kisugárzó hatása.

129 Nyilvánvaló ezeknek a tényezőknek köszönhető elsősorban, hogy a géphasználat az 1930-as évek végétől a nagyobb parasztgazdaságokban mindinkább jellemzővé vált.

130 A változások azonban igen halványan érintették a közép-, még inkább a kisparaszti gazdaságokat. Ezekben maximálisan elérhető eredmény ez volt, hogy a régik, elavult kézi és igás eszközöknek fokozatosan jobb, tökéletesebb változatait szerezték be. Az átalakulás igen lassú. Ne felejtsük, hogy még a harmincas évek végén, a háborús konjunktúra hatására fokozódó gazdasági pezsgés, a mérsékelt áremelkedések, a jobb piaci feltételek ellenére is a mezőgazdasági termékekhez képest még mindig igen drágák az iparilag gyártott eszközök.

131 Éppen ezért a kisebb gazdaságokat a motorizáció csak áttételesen érintette, amennyiben gabonájukat bércséplővel csépeltették el, s nagy ritkán, ha nagyon megszorultak, bérszántást végeztettek. A faluközösségek életébe azonban mindinkább betört a motorizáció. Az első világháború után fokozatosan szaporodtak a kisebb, generátorgázzal hajtott malmok, darálók, olaj malmok. A harmincas évek végétől mind több traktorral üzemelő daráló és kalapácsos őrlő is eljutott a falukba, melyet a gazdák is igénybe vettek. A malmok már ekkor speciális magtisztító gépekkel is el voltak látva, sőt sok helyen olaj sajtókat, fűrészgépeket is hajtottak. A munkákért természetben vámot kellett fizetni. [A vám 3-5%, s leszámították aporlást, vagyis az őrlés során keletkező veszteséget (1-2%)]. A bércséplésben nem történt számottevő változás, talán annyi, hogy számban szaporodtak a traktorral hajtott, tehát mozgékonyabb cséplőapparátorok az immobil gőzgépekkel szemben. De legtöbb falu mellett léteztek még az úgynevezett lógerek, amikor egy helyre hordták össze a gabonát, s a gép az urtcasorszerűen felrakott asztagsor között haladt előre. Az ilyen szérűket, szűrüket a falu közelében jelölték ki, s a csépeltetők a géptulajdonossal egyeztek meg, hogy milyen sorrendben rakhatják az asztagokat. Bár az előírt tűzvédelmi rendelkezéseket ekkor már nagyon szigorúan ellenőrizték (minden asztag mellett vízzel telt dézsának kellett 128 Farkas Árpád 1944. 103. 129 Ilyenek pl. a szarvasi mezőgazdasági iskola a maga szikjavító, öntöző telepeivel, a szabolcsi (Wescsik Vilmos-féle) homokjavító kísérletek hatása (a csillagfürt, mint zöldtrágya elterjedése), a Kecskemét, Kalocsa, Szeged, Makó, Nagykőrös stb. körüli különböző szőlő-, gyümölcs-, és konyhakertkultúrák kibontakozása, a monori, bánkúti magkísérleti telepek stb. De szaporodnak az olyan ügybuzgó kis mintagazdaságok is, melyről Kanta Gyula konyári kisgazda ír 1947-ben megjelentetett könyvében. 130 Vetőgépekre vonatkoztatva vö. Barbaras Lajos 1965/a; uő. 1965/n. 131 Az úgynevezett „agrárolló" egész korszakunk alatt végig igen „nyitott" volt. Még 1944-ben i 6%-os ipari árollóval szemben 16%-os agrárolló mutatkozott, csupán 1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Magyar Gazd. Kut. Int. jelentése, 1944. 64; Putnoky László 1944. 255