Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

Az átalakulás, szemléletváltás tényezőit elég nehéz számba venni, mert ezek a korabeli forrásokban csak áttételesen tükröződnek. De - ezt mint kortárs megfigyelő tudom - a levegő valamiféle feszültséggel telt meg s ez a feszültség vitte, mozgatta előre a dolgokat. A feszültség legfőbb tényezője minden valószínűség szerint az a társadalmi elégedetlenség, mely különösen a gazdasági válság éveiben halmozódott fel. Szinte féktelen méreteket ölt a. földéhség s ez - mint ismeretes - kisebb-nagyobb földreformokra, telepítési akciókra kényszeríti a kormányt.

105 A különböző állami intézkedések mellett számottevő egyes vidékek parasztságának aktivitása különböző nem kötött forgalmi földesúri birtokok megszerzésére, felparcellázására. Volt, ahol földbérlő szövetkezetek alakultak s ezek vették bérbe a földeket, más helyen kisebb parcellákban vásárolták meg a volt nagybirtokok egy-egy részét. A kisbirtokok megerősítése érdekében 1941. jún. 17-én az Országos Mezőgazdasági Kamara is 10 igen lényeges határozati pontot terjeszt a kormány elé.

106 Baloldali társadalmi erők nyomására újabb kormányprogramok készülnek a mezőgazdaság modernizálására.

107 Különböző jelszavak, kampánymozgalmak kelnek szárnyra, mint a már említett „többtermelés" („termelj ma többet, mint tegnap!"), a „zöld mező" mozgalom (főként a rétgazdálkodás megjavítására, az állattenyésztés föllendítésére), a Somogyi Imre nevéhez fűződő „kertmagyarország" mozgalom (főként a konyhakerti növénytermesztés elterjesztésére).

108 1938-tól kezdve ilyen kampánymozgalmak ismertették meg a parasztsággal a táblás napraforgó-termesztést (addig főként csak szegélynövényként ültették), a cukorrépát, a ricinust, a mákot, a komlót, különböző gyógynövényeket, a borsmentát, fodormentát stb. „Nemzetmentő" akcióként indult a nyárfaültetés, s számtalan, ma már csak helyi részkutatásokban feltárható akció.

109 Ezek az akciók külön-külön nem voltak jelentősek, de összessé105 Kerék Mihály 1939. 40, 294. 106 Közöttük újabb földreformjavaslatok, a szakoktatás kiszélesítésének, a mezőgazdasági munkásbiztosításjavításának a tervével. Orsz. Mezőgazd. Kamara évi jelentése az 1940. évről (Bp. 1941). 107 Többek közt a két úgynevezett „milliárdos program", bár ennek már háborús háttere is van. Magyarország, 1941. aug. 9; Ide sorolható Teleki Mihály földmüvelésügyi miniszter birtokpolitikai javaslata, de a fasizálódó rendszer ennek érdekében próbálta kihasználni a zsidótörvényeket is, amikor 1939-ben a zsidó birtokokat felosztották. Kerék Mihály 1939. 290-293; Újból előtérbe kerül az Alföld öntözésének kérdése, többek közt a régen dédelgetett Tisza-csatorna megépítésének terve. Buday Barna é. n. 3-8; Az állam „odafigyelését" jelzi, hogy 1942-ben - az 1894. XII. te. helyett új mezőgazdasági törvényt hirdetnek ki (1942. XVI. te.). 108 Somogyi Imre 1941. 109 Az új kampány miatt nagy mennyiségben kezdték termeszteni a borsót, lencsét, s más pillangósokat. De e magvakat erősen veszélyeztetette a gabonazsizsik nevű szúszerü féreg. Ezért a kormány elrendelte, hogy minden falu mellett - szabványszerűen megépített - zsizsiktelenítő bunkereket kell építeni, ahol rögtön cséplés után szénkéneg gázzal fertőtlenítették az összes termést. Ezek a bunkerek itt-ott ma is láthatók a faluk közelében, de már kevesen emlékeznek egykori rendeltetésére. 249