Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

letlen, hogy a felelősen gondolkozó szakemberek a súlyos időkben mindinkább óvatosságra intik a gazdákat. „Kérjünk előbb pontos használati utasítást", ezt tanulmányozzuk. „Feleslegesen gépet ne vegyünk." „Ne vegyünk nagyobb gépet, mint ami gazdaságunk méreteihez szükséges." Gépvásárláskor ne feledkezzünk meg bekalkulálni a gép várható élettartamát s az értékcsökkenést. Gondoljuk meg, hogy bizonyos gépeket - pl. traktort - nem érdemes venni tagosítatlan határban, s újból nyomatékosan felhívják a figyelmet a szövetkezés jelentőségére. Egyesek már ekkor is kísérleteznek azzal, hogy a motorok hajtóanyagát a külföldről behozott drága petróleum, benzin helyett itthon, a kukoricacsutka elgázosításából állíthassák elő.

89 Egyesek azt is leírják már, hogy a válságból nem egyedüli kivezető út a gépesítés. „A földművelő üzemekben - írja Leopold Lajos - a munkamegosztás, a gép és a piac jelentősége, haszna viszonylagos, változó, nem abszolút, mint a gyáripar és a nagyváros szemszögéből. Hogy kinn a mezőn egyszer a technika, máskor a technikátlanság gazdaságosabb, a földműves életmódján is meglátszik."

90 A mérhetetlenre duzzadt munkanélküliség miatt az FM 1930. jan. 1-től az aratógép használatát betiltotta.

91 Van, aki a gépek helyett az állati vonóerő jobb kihasználását javasolja, többek közt a tehenek igázását, a befogott állatok számának csökkentését (6 ökör helyett elég pl. kettő, öt ló helyett kettő).

92 A traktorok üzemköltségének emelkedése, a nehézkes alkatrészbeszerzés ugyancsak az igásállattal való dolgozást hozta előtérbe.

93 Magáért a válságért ugyan nem a gépek a felelősek - állapítja meg dr. Erdei János -, de a géppel okosan kell bánni. A gép „vasrabszolga": megszüntette az éhínséget, sok országban meghozta a polgári szabadságot, sőt jólétet, bőséget teremtett, de tönkre is tudja tenni azt, aki nem kellő szakértelemmel nyúl hozzá.

94 Mindezeket számításba véve a magyar parasztbirtokok technikai színvonala 1930 végére - 1920-hoz képest - szinte alig haladt előre. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a ténylegesen megszerzett gépek is csak bizonyos munkák végzésére voltak alkalmasak (szántás, cséplés).

95 Valóban, a parasztgazdák technikai szemléletének átalakulása csak 1934 után indulhatott. Azt is mondhatnánk, hogy ott folytatódott, ahol 20 évvel korábban megszakadt. Bár 1934-ben még általános a válsághangulat, de egyesek már az ekkor felújuló olasz kapcsolatoktól nagy lehetőségeket várnak.

96 1934-től mind több és mind tudományosabban megalapozott tanulmány jelenik meg a parasztüzemek modernizálásának lehetőségeiről. Ezek 89 Sass Gábor 1934. 5, 7; LG., Agrármagyarország. 1934. i; Ordódy János 1933. 90 Ifi. Leopold Lajos 1936. 299. 91 Fm. Értesítő, 1930. jan. 15: a munkanélküliség mértékéről: lhrig Károly 1932. 81-99. A cikk szerint 1932-ben a mezőgazdaságban minimum 1 250 000, az iparban minimum 32 000 munkanélkülivel, vagyis éhezővel kell számolni. 92 Sass Gábor 1935. 11-12. 93 Gesztenyi-Nagy László 1937. 340, 341. 94 Erdei János 1935. 5. 95 Tíz év mezőgazdasága. MGSZ, 1931. 1-7. 96 Mezőgazdasági Közgazdasági Szemle, 1934. i. 245