Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

vénytársaságok.' Nem eléggé ismert tény, hogy 1924-ben még a Szovjetunióval is jött létre kereskedelmi szerződés, elsősorban mezőgazdasági gépek kivitelére.

39 A korszerű agrotechnikai ismeretek népszerűsítésében természetesen első helyen álltak a szakoktatási intézmények. Az új országhatárokon belül megmaradt gazdasági akadémiák mellett (Debrecen, Magyaróvár, Keszthely) létrehozzák a középfokú gazdasági tanintézeteket (Debrecen, Kecskemét, Szarvas, Keszthely, Székesfehérvár),

40 a kétéves gazdasági szakiskolákat és a szintén két évadra szóló téli mezőgazdasági iskolákat (ezek voltak az „aranykalászos gazdatanfolyamok"). A gazdasági szakoktatás szolgálatába állítják az elemi iskolák befejezése után kötelezővé tett hároméves, úgynevezett Ismétlő iskolákat, ahol heti egy napon a hat elemit kijárt parasztfiatalok egyéb praktikus ismeretek mellett elsősorban gazdasági szakismereteket kaphattak. Mindezek mellett se szeri, se száma a különböző mezőgazdasági gépkezelői, gépészeti, traktorkezelői tanfolyamoknak.

41 Tudományos és népszerűsítő könyvek jelennek meg s ezeket az Iskolán kívüli Népművelési Bizottság útján igyekeznek a gazdálkodókhoz eljuttatni.

42 A népművelési beállítottságú propaganda a gépesítést azért is szorgalmazza, hogy a végtelenbe nyúló paraszti munkaidőt ezáltal némileg lecsökkentve, a felszabaduló munkaidőből mind többet lehessen „a falu kultúrájának emelésére" fordítani, bízván abban, hogy „Az értelem munkája teremti meg az eredményeket."

43 Sokan a gépektől való idegenkedést a maradiság-m vezetik vissza,

44 ezért is fontosnak tartják a felvilágosítást. A gépesítés - általában a modernebb agrokultúra - iránti érdeklődés szorosan kapcsolódott a szövetkezeti mozgalommal.

45 A szövetkezeti mozgalom eszméje még a XVII. századi Angliába vezethető vissza (Különböző betegsegélyző, temetkezési pénztárak), de a tényleges gazdasági, kereskedelmi vagy termelő szövetkezetek csak az 1830-as évektől terjednek Európában.

46 E szövetkezetek célja első38 A Föld 1924. évi hirdetései; uo. 1927. aug. 20. 4. „Gépgyáraink rétegeit belevitték a gépi munka alkalmazásába." 39 A MÁV Gépgyár vezérképviseletéből alakul a Nemzeti Gépkereskedelmi Rt, létrejön az Agroglobusz Magyar Gépkereskedelmi Rt, a Piramis elnevezésű Rt, a Weisz Manfréd mezőgazdasági gépgyárainak vezérképviselete, a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. (angol, holland, svájci üzlettársakkal) stb. a Föld, 1927. aug. 20. 4. 40 Köztelek, 1924. november 28. 941. A szerződést a névtelen cikkíró némi aggodalommal nyugtázza: „nem fog-e a Szovjetunió majd felforgató elemeket becsempészni?" Mindenesetre a kapcsolat még a harmincas években is tart, hiszen 1934-ben ag HSCS 40 lóerős traktor a Zernovojban rendezett bemutatón első díjat nyert. Tud. Int. Feji. (Bp. 1958.) 11. 41 Szarvas Béla 1941.6-7. 42 Ezeket többnyire az OMGE szervezi, de szorgalmazzák az egyes gazdasági iskolák, kísérleti állomások, gazdasági felügyelőségek is. Vö. Szarvas Béla 1940. 8; (Gesztelyi-Nagy László 1937. 342; uö. 1942. 135-136; L. még: Abaúji Gazda, 1935. 4. szám 3-9. Beszámoló a Gazdasági Egyesület évi rendes közgyűléséről; uo. 8. szám 3; Köztelek, 1924. márc. 13. 271 (Nyírbátor); az OMGE 1925 évi jelentése (Bp. 1927). 43 Göllner János 1928; ifj. Sporzon Pál 1928; Rothmayer Imre 1929; Fm.-i Értesítő, 1933. szept. 25. 44 Sass Gábor 1934. 4. 45 Szarvas Béla 1941. 3-6, 6-7; Seres József 1943; Sass Gábor-Molnár Béla 1944. 5-6. 46 Csepregi Horváth János 1926; uő. 1935. 238