Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

rasztbirtok nagy részén még hiányoznak ezek a gépek. A legjobban elterjedt takarmány-előkészítő gépből, a szecskavágóból kb. minden 60 törpebirtokra és minden 9 kisbirtokra jutott egy, de ugyanakkor minden közép- és minden nagybirtokra kettő-kettő. Megint számításba kell venni a paraszti gazdaságokban a kialakult kölcsönzés szokását. így megállapítható, hogy a parasztbirtokosok zöme hozzájuthatott a szecskavágóhoz. A szecskával való takarmányozás azonban ebben az időben még korántsem tekinthető általánosnak. Természetesen voltak vidékek, ahol szinte minden második-harmadik udvaron volt szecskavágó, viszont más vidéken falvanként alig esett több, mint egy-kettő. Különös, hogy számos felvidéki megye (Árva, Bars, Hont, Liptó, Szepes, Nógrád, Nyitra, Trencsén, Turóc), melyek más gépek tekintetében - mint láttuk - igen elmaradtak, a takarmány-feldolgozó gépek tekintetében az élen jártak. Messze megelőzték még a gépesítés tekintetében fejlett Mosón, Fejér, Heves, Pest megyéket is. A jelenség a vidék fejlett állattartásában leli magyarázatát. Erdély hegyes, sziklás vidékein a takarmány-feldolgozó gépek is gyéren voltak találhatók. Részleges eszközváltás: aratógép. Az arató-kaszálógép kimondottan a nagybirtok gépe. Sokba került, emiatt csak ott volt kifizető, ahol jól tudták használni, vontatása is komoly igaerőt igényelt. Hozzánk 1841-ben érkezett az első hír az angliai aratógépekről, de a Magyar Gazda tudósítója ekkor még úgy látta, hogy „kaszát pótló erőmű feltalálását, mely az emberi kézzel végbevitt munkáltatást tökéletesebben hajtaná végre, hamarjában nehéz remélleni".

455 Az 1851. évi londoni világkiállítás után azonban egyre több magyar földbirtokos hozatott külföldről aratógépet, elsősorban azért, hogy a magyar aratómunkások „túlzott követelései"-! ellensúlyozza. Az 1850-es években megjelentek a Hussey-, Burg-, Mac Cormick-, Samuelson-aratógépek.

456 Picher J. aradi gazda a külföldi aratógépek mintájára maga is megpróbálkozott egy új aratógép konstruálásával, több helyen ki is próbálták, de nem vált be, mert a dőlt gabonának csak a fejét vágta le, s az állót is igen szétszórta, így nagy magveszteséggel járt.

457 Az 1850-es évek végén már fűkaszáló gépekkel is találkozunk az országban,

458 s egyesek kézi hajtású aratógéppel kísérleteztek, nem nagy sikerrel.

459 Az aratógépek korszaka a magyar nagybirtokon főként az 1860-as években köszöntött be.

460 A gépek munkájáról és eredményéről mind több beszámolót olvashatunk. Kiderül, hogy egy aratógép, melynek ára 20-650 Ft között váltakozik, egy-két év alatt megtakarította az árát.

461 Az 1869. évi magyaróvári arató455 Magyar Gazda 1841. 157. 456 Gazdasági Lapok 1853. 334, 1855. 411, 1856. 384, 1858. 401. 457 Uo. 1855. 374, 391, 1856. 354. 458 Pl. Horváth K. tiszaroffi (Szolnok m.) gazdatiszt Wood-féle fukaszálógépet hozat. Uo. 1859. 73, 311. 459 Többek közt ócsai Gaál J. kecskeméti gazda. Magyar Gazda 1859. 430; Vasárnapi Újság 1860. 24, 37, 290, 449. 460 Gazdasági Lapok 1862. 771-772, 1863. 57, 154, 435, 451, 471, 627. 461 Bálás Árpád 1876. 439; Gazdasági Lapok 1864. 267. - Kodolányi Antal gazdatiszt beszámolója, uo. 1865. 306, 1867. 309, 1869. 446-447. 224